Tisss napjai, gondolatai, történetei

Semmi sem ok nélkül történik

Megint annyi minden történt két napon belül, hogy csak kapkodom a fejem.

Olyan békebeli hangulat van rajtam, hogy magam is meglepődöm.

Jó érzés azzal szembesülni, hogy mennyire másként reagálok problémákra, mennyire máshogy kezelek helyzeteket, hogy a kétségeim mennyivel könnyebben el tudom altatni, mint korábban.

Ez persze nem csak az én érdemem, hanem azoké is, akik lelket öntenek belém, akik ismernek annyira, hogy tudják, az a helyzet, ami kialakult, megoldható, orvosolható, sőt, más se kell hozzá néha, csak némi lazaság, és könnyedség, de leginkább felejtés.

Az előző bejegyzés címe az volt, hogy minden rosszban van valami jó, és mennyire igaz.

A pénteken történteknek köszönhetően több ponton ráébredtem dolgokra és azok összefüggéseire.

Először is megfigyelhettem magam ismét, miként reagálok váratlan helyzetre (szarul, de fejlődőképes vagyok!), majd hogyan állok fel belőle (hát sajátos módszerem volt rá, de akkor is segített, mondjon bárki, bármit - "Too drunk to...").

Egészen fura volt ott ülni, inni a sokadik rosét, és azon vetyengeni, hogy mi lesz a lelkemmel (meg a...) azon belül is az önbizalmammal, a kiegyensúlyozottságommal, hogy miként építem magam újra, ha úgy adódik.

Mert vannak dolgok, amiket ugyan nem mondunk ki, de akik közelről végigfigyelték a fejlődésem, azt hogy miként válok magabiztossá, azok tudják jól, mi mindennek köszönhető mindez.

A tudat, hogy elveszíthetem önmagam, mindazt, aki ma vagyok, azt hiszem az rémisztett meg igazán. És persze, piszok rossz volt, de két órával később már egy másik szituációban voltam, már mással foglalkoztam (ehe), és legbelül azt éreztem, nem történhet semmi rossz, és ha a rossz is történik, az is okkal lesz majd.

Másnap este, mikor voltak a nagy beszélgetések, annyi megerősítést kaptam, hogy rá egy nappal már tényleg azt éreztem, túl vagyok a történteken.

Mára már tudom, az, amivé váltam, teljesen én vagyok, és tökéletesen független külső behatásoktól. Itt belül, van ugyanis egy szikla, amit nem engedek széthordani, és ez magamnak köszönhető, meg az engem igazán ismerő embereknek, akik tudják, miként kell alkalmi erődöt építeni a sziklám köré pánikhelyzet esetén.

Jöhet földrengés, hurrikán, tornádó, ez a szikla állni fog, és azt hiszem ezt nem csak azért szajkózom, hogy tudatosuljon bennem, hanem mert hiszem, sőt, tudom, hogy így van!

Aztán eljött a hétfő, tiszta gondolatok, új kihívások, majd visszacsatolás, már megint, és hirtelen a béka segge alól felültem a lipicaira, és kajánul vigyorogtam.

Milyen komikus is az, hogy ami pénteken még a világ végét jelenti, az hétfőn már átfordul valami teljesen másba.

Mosolygok itt magamban legbelül, mert taktikázunk, óvjuk magunkat, de mégis csak emberek vagyunk, érzésekkel, félelmekkel, gondolatokkal, kíváncsisággal, amiket elüthetünk ugyan egy-egy viccel, füllentéssel, azoknak még is csak tartalmuk, jelentésük van, melyek mögé látva szárnyakat kaphatunk.

Hát így vagyok most én ;)

Tisss ezt gondolta 11-04-12 napján 11:55 -kor

7 hozzászólás

Címkék: boldog , Csak a zene

Gazella mesél

Majd mindjárt keresek ide egy csudijó citromos képet, mert csak úgy lesz kerek a bejegyzés. És miközben keresek, azon is gondolkodom, hogy a végére még is milyen zenét szúrjak be, mert azt mindig szoktam, már ha ugye Fanthomasról áradozok, vagy legalább is adomázok. Bár lényegében nyugodt szívvel áradozhatok is róla, mert hát miért is ne, amikor olyan rohadt jól érzem magam vele, hogy komolyan attól tartok, ha egy szép napon kopogtat a szerelem a vállamon (haha, mert az úgy szokott), akkor én majd válságba kerülök, hogy miként búcsúzzak el a léha órákat kiváltó férfiak koronázatlan királyától.

Szerencsére ezen még nem kell töprengenem, helyette egyik ámulatból a másikba eshetek, amikor vele vagyok.

Érdekes, hogy valahogy mindig ráérez azokra a pillanatokra, napokra, amikor egy kicsit magam alá cuppanok (jellemzően a munka és a család tudja kiváltani belőlem), és ő olyankor jelentkezik be egy jó szóval, vagy egy randi időpontjának megpendítésével. Mert mi ám randizni szoktunk, ami annyira bájosan hangzik a szájából, hogy már ettől elalélok. Én magamtól soha nem aposztrofálnám így kettőnk találkozásait, de miért ne hívhatnánk így?

Randi és kész, csak négy fal között, és újabban mindig ugyanott. Olyannyira, hogy már előre köszön a recepciós, ami érdekes, mert egyáltalán nem frusztrál a tudat, hogy ő tudja, pár óra múlva angolosan távozunk. Ugyan miért is frusztrálna, amikor az a pár óra olyan, hogy szívem szerint filmet forgatnék belőle, egyrészt, hogy visszanézhessem, másrészt, hogy a hozzám közel állóknak ne lehetetlen körmondatokkal kelljen leírnom az eseményeket.

Persze most nem 'azokra' a jelenetekre gondolok, hanem az egyéb kis rituálékra, meg arra, ahogy a szenvedély megnyilvánul kettőnk között.

Utóbbit nagyon szeretem érezni, és eszméletlen módon feltölt két-három hét erejéig.

Gondolkodtam azon is a minap, hogy milyen ostoba dolog is az, hogy a tőle kapott bókok milyen sokat nyomnak a latban az önbizalmamat illetően.

Cizca, figyelj, kedvenc részed jön!

Mert hát persze, az életem szürke napjain én se vagyok mindig az a magabiztos, és öntudatos valaki, mint amilyennek alapvetően újabban érzem magam, vagy próbálok tűnni egy-egy rosszabb napomon.

De egészen őszintén mondhatom, mióta ismerem Fanthomast, azóta hatványozottabban azt érzem, van önbizalmam. De fura ezt kimondani, leírni, van önbizalmam!

És ennek tényleg csak annyi a kulcsa, hogy egy olyan férfi bókol nekem, akitől egyrészt el is hiszem (hiszen ezer és egy más nőt megkapott már rajtam kívül, és...), másrészt meg adok a szavára, harmadrészt meg basszus, egy olyan valakiről van szó, aki a létező összes kritériumomnak bőven a nívója felett áll.

Néha, mikor megbánt valaki, elég csak arra gondolnom, hogy F. milyen szavakkal illet ellentétben azokkal, akik szándékosan, vagy akaratlanul bántanak, és máris minden helyreáll a lelkemben (mert természetesen az esetek többségében olyan emberek bántanak meg, akik nem képeznek nálam szintet, ettől függetlenül még is képes lennék magamra venni a hallottakat). És most mondhatja itt nekem bárki, hogy egy párkapcsolati viszonyban szokás így érezni, a helyzet az, hogy soha, semelyik párkapcsolatban (na, nem mintha olyan sok lett volna :)) nem volt annyi önbizalmam, mint most.

Persze nem kell ahhoz magfizikusnak lenni, hogy rájöjjön az ember, nálam ez miért alakult így, de már így is oly hosszú ez a bejegyzés, hogy ezt most inkább nem részletezném.

Na, de onnan indult a matiné, hogy múlt héten lefixáltuk az időpontot hétfő estére, én meg vad A szent citrom citromfogyasztásba kezdtem (ezt nem kell mindenkinek értenie).

Nem mondom, hogy hétfőre nem égett már tőle piszok mód a gyomrom, de mindent a szent cél érdekében, és lőn, ahogy anno Horvátországban is bevált (emlékszel Dés? :)), most sem hagyott cserben.

Úgyhogy igen, március havában a kedvenc gyümölcsöm a citrom, ez most már bizton kijelenthető.

Életében először talán, de pontosan érkezett F., a sors fintora, hogy természetesen én meg pont most nem álltam sehogy a készülődést illetően, amit azonban egy percig nem bántam, élveztem, hogy várnia kell rám.

Beülve mellé arra eszmélni, hogy a kémia még mindig nem szűnik köztünk az egyik legjobb érzés. Ilyenkor alig bírunk egymással, minden egyes piros lámpát kamaszos hévvel használunk ki, ami a liftben csak fokozódik, egészen addig, amíg ki nem nyitja a bort, és nem koccintunk egy hatalmasat.

Imádom, ahogy kihúzza a dugót, ahogy ízleli a bort, valószínűleg azért, mert iszonyatosan gerjedek a férfias mozdulatokra (lásd autóvezetés, kabát feladása/lesegítése...), amik a hétköznapokon kevésszer tudnak csak megmutatkozni, jóllehet, neki minden mozdulata a megtestesült férfiasságot tükrözi számomra.

Ezen idő alatt én poharat mosok, mígnem hirtelen a nyakamon érzem a csókját, amitől minden esetben lúdbőrös leszek, és abban a pillanatban érzem, elvesztem. Nagyjából ekkor szokta először elhagyni a számat, hogy utállak, amire ő kaján vigyorral közli, hogy tudom, hogy nem.

Imádom hallani tőle, hogy őrülten kívánlak, és igen, ha azt mondja, hogy szép vagyok, akkor nem az az első gondolatom, hogy letorkoljam érte, amiért hülyeséget beszél, hanem mosolygok egy nagyot, és abban a pillanatban szépnek érzem magam.

Szeretem, ahogy a hajamba túr, szeretem, ahogy belecsókol a nyakamba, szeretem, ahogy csókolgatja a kezem, szeretem a csókját, szeretem, ahogy begerjed a testemre, szeretem, a szavakat, amivel a lábaim illeti, szeretem, ahogy kifiguráz, szeretem, hogy megnevettet, szeretem a rituáléinkat, amik a találkozásaink során kialakultak, szeretem cirógatni őt, csiklandozni őt, Gazella aka én vagy csak hallgatni a szívdobogását, miközben arra gondolok, hogy mennyire jó nekem, mert mindent megad, amire életem jelenlegi szakaszában vágyom.

Szeretem őt alkalmanként birtokolni, cicázni vele, ízig-vérig nőként viselkedni a környezetében, szeretem, hogy ilyenkor tényleg olyan valaki lehetek, aki egy párkapcsolatban meg se jelenne. Az meg egészen döbbenetes, hogy szex téren milyen magasságokba jutok el, a saját korlátaimat, komplexusaimat a segítségével ledöntve. Piszok mázlistának érzem magam, és akárhányszor arra gondolok, mit ad ő nekem bizony itt van az elégedett, cinkos mosoly a szájam szegletében.

Rég nem írtam róla ilyen őszintén, és lényegében másoknak se nagyon szoktam ilyen részletességgel megnyílni. Ez egyértelműen a kettőnk kis ügye!

Tudom, hogy újabb támadási felületet adtam ezzel a bejegyzéssel az arra nem érdemeseknek, és azt is, hogy ahány ember, annyiféle ideológia fog születni arról, miről is szólt ez az egész, és mit érezhetek én legbelül.

Én úgy döntöttem, hogy az ezzel kapcsolatos ambivalens érzéseim ellenére még is közzéteszem ezt a bejegyzést, remélem, most mindenki boldog és elégedett. Ehe.

Tisss ezt gondolta 11-03-30 napján 13:21 -kor

7 hozzászólás

Címkék: boldog , Csak a zene , Fanthomas , pajzán

Monday

Mert Monday van, mert tetszik a klip (oké, a 'táncot' nem értem, de az a sok cipő, oh), és mert a szám is megjárja nálam

Tisss ezt gondolta 11-03-28 napján 18:57 -kor

még nincsenek hozzászólások

Címkék: Csak a zene

TGIF

Ez annyira szar, hogy nekem muszáj szeretnem!

Én kérek elnézést, de hát kell ennél együgyűbb szám péntekre, amikor az ember már csak arra tud koncentrálni, hogy órákon belül elhagyja az irodát?

'Kedvenc' rész:

"Yesterday was Thursday, Thursday

Today i-is Friday, Friday (Partyin’)

We-we-we so excited

We so excited

We gonna have a ball today

Tomorrow is Saturday

And Sunday comes after...wards

I don’t want this weekend to end"

Tisss ezt gondolta 11-03-25 napján 14:50 -kor

3 hozzászólás

Címkék: Csak a zene , party

Dö nájt

Nagy találkozás, szokásvagysorozat, de csinos, sajtok, bor, megeszlek, nefogyjál-nehízzál, dagi - na csak azt ne, Dj me, hónapdolgozója, őrülten kívánlak, uramistendegyönyörűvagy, iszonyat finom;), hiányzott, tűzijáték ufff, utállak-tudomhogynem, nevetés, Csillavagy, lábgabalyodás, énekel, lesz majd tavasz, meg harisnya, és gatta, de meg..., sok álom, rémálom, harangszó, fogmosás.

Tisss ezt gondolta 11-03-05 napján 11:42 -kor

4 hozzászólás

Címkék: Csak a zene , Fanthomas , férfiak , pajzán

Nyúl éve

Tegnap elkezdődött a Nyúl éve, első napján ugyanazt kell csinálni, mint amit új év első napján szokás, magyarán a semmit, vagy legalább is törekedni arra, illetve a jó dolgokra koncentrálni, azokba energiát fektetni.

A mondás szerint zömmel az fog történni velünk a Nyúl éve alatt, mint ami annak első napján (na, szóval második január 1-je!).

Hát, bizakodó vagyok, mert én jó nyúl voltam (khm;)), akarom mondani, iszonyatosan boldog, mosolygós, elégedett, kisimult nyúl voltam.

Akarom ezt még rengetegszer, meg azt is, amit ilyenkor érzek!

Imádom, hogy minden egyes alkalommal királylány lehetek mellette.

Minden egyes légyottot egy izgalmas készülődési szakasz előz meg, élvezem, ahogy rút kiskacsából hattyúvá alakulok, szeretek ilyenkor a tükör előtt billegni, és szeretem bezsebelni a bókjait.

És hát persze hogy odavagyok azért, ahogy csókolgatja a kezem, kisegít, betesz a hintóba, vagy a kisegérkamionba, felsegíti a kabátom, óv, vigyáz rám.

És azért csodás ez az egész, mert míg egy kapcsolatban ezek előbb-utóbb óhatatlanul elmaradnak (akivel nem így történt, az legyen nagyon büszke a párjára), tudom, hogy kettőnk léha viszonyában soha nem fog ez a többlet megszűnni.

Egyébként még mindig meg tud döbbenteni egy-két váratlan megjegyzésével!

Szoktam volt mondani, hogy mindennek megvan az oka, hogy miért történnek velünk dolgok, miért kap szerepet valaki az életünkben.

Azt hiszem, megfejtettem, hogy ő miért táncolt be az enyémbe (és tényleg!), erre gondolva még értékesebb számomra ez az egész.

Nehéz levakarni ezt a mások számára önelégült, gusztustalan vigyort a képemről, bár nem is kell, kit érdekel más?

Szeretlek élet!

Tisss ezt gondolta 11-02-04 napján 16:55 -kor

4 hozzászólás

Címkék: boldog , Csak a zene , Fanthomas , férfiak , pajzán

2010 legszebb pillanatai Tisss módra

Szilveszter után nem sokkal elkészítettem 2010 legszebb pillanataiból az én kis videómat, amit akkor posztoltam is a Facséra.

Pár napra rá elkészítettem a blogverziót is, amit most veletek is megosztok.

Akárhányszor megnézem ezt a videót (vagy is inkább a másikat, ahol megannyi helyes pofi mosolyog vissza, amiket ebből a videóból kénytelen voltam kivágni, mert legtöbb barátnőm nem örülne az ilyen jellegű nyilvánosságnak), mindig olyan boldog leszek.

Remélem, hogy 2011-ről hasonlóan emlékezetes videó fog majd készülni, a képgyártás már megindult hozzá, annyi szent!

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 11-01-24 napján 15:13 -kor

2 hozzászólás

Címkék: Balaton , boldog , bolondTisss , Ciprus , Csak a zene , Dájmond , Dés , Facusa , Fanthomas , férfiak , karacsony , Lollo , Lujza , Macesz , munka , nyaralas , Nyuszika , pajzán , party , pihi , rolling , születésnap

Boldog pillangó

Mert nekem muszáj most írnom, mert nekem muszáj most a világba kiáltanom, mennyire kibaszott kurva boldog vagyok. Oké, a kibaszott, kurva szavakat a bor, a Fütyülős, a Sugaru Aquarius, meg a Bacardi mondatja velem, de akkor is. Egy ordas nagy Gobbi Hilda vagyok, ami által minden annyira kerek, és egyszerű, és remek, és egyenlő, és még úgy. És egy kezes megszámolás, mert ilyet sokan nem tudnak, de ezennel már ő is, és látom az elégtételt az arcán, én meg közben mosolygok magamban, mert a zsebemben van, mert cuki vagyok, és aztán elkezd egy mondatot, hogy van akit szeret, van akit nem, és nem fejezi be, egyértelmű, hogy engem szeret, még szép. Tudom, érzem, mert Mikkamakka vagyok, ahogy ezidáig csak egy valaki hívott, és döbbenet, hogy az a tüske, amit direkt szúrtam belé két hete, az benne maradt, pedig nem gondoltam volna, mert csak teszt volt, de ezek szerint... Szóval ez, na hagyjuk!

Alig vártam, hogy kirakjon ott, ahova vitt, amire előzetesen csak annyit mondott, hogy elviszlek, de mi van ott? Mire visszakérdeztem, hogy nem mindegy neked? Mire mondta, hogy mindenképp elviszlek, ha nem is árulod el, de szeretném tudni. Fene tudja, hogy aggódik, vagy sem, hogy kíváncsi, vagy sem, remek jól eltársasozunk mi egymással, de a kedvencünk a puzzle, mert az úúúúúh. És akkor kirak ahol, és sikítás, és fotózás, és cigi, és mese, és ital, és buli, és öröm, és mosoly, és sok ital, és tánc, és ismerősök lálálá. Ez egy perfekt éjszaka volt, és én olyan boldog vagyok, de olyan, hogy hú, meg persze részeg is, bár ez gondolom az első sor után kiderült.

(Erre hajnalban képtelen lettem volna, pedig ez még ide tartozik :))

Tisss ezt gondolta 11-01-22 napján 5:55 -kor

3 hozzászólás

Címkék: boldog , Csak a zene , Fanthomas , férfiak , pajzán , party

Évértékelő 2010

Tofinál találtam, én meg lenyúltam.

Lesz majd saját szavakkal elregélt is, addig is mazsolázzatok!

Évértékelő 2010

Mi olyat tettél 2010-ben, amit eddig még soha?

Például egyedül elmentem nyaralni egy idegen országba.

Biztos volt még más is, de az most nem jut eszembe (ja de, felelőtlenül kufircoltam gumi nélkül, ami irgum is meg burgum is, mert én ilyet sose, de hát most már ezen is túl vagyunk).

Betartottad az újévi fogadalmaidat? Fogadsz valamit 2011-re?

Sose fogadok meg semmit.

Született valakinek gyereke a környezetedben?

Nem.

Halt meg valaki, aki közel állt hozzád?

Igen, Fáci bogár, és nagymamám, jóllehet ő nem állt olyan közel hozzám, igaz, ez nem volt mindig így.

Milyen országban jártál 2010-ben?

Már új országban, vagy úgy allgemeinen?

Új Ciprus, egyébként meg nem jutottam messzebb Szlovákiánál, valamint Csehországnál (munkahelyi ártalom, ehe)

Mit szeretnél 2011-ben, ami hiányzott 2010-ben?

2010-ből semmi nem hiányzott, viszont 2011-ből kihagynék egy raklap dolgot, amiben 2010-ben sajnálatosan volt részem.

Melyik 2010-es dátum marad örökre az emlékezetedben?

2010.03.05 :(

Mi volt a legnagyobb sikered 2010-ben?

Siker? Miben mérik azt?

Mi volt a legnagyobb kudarcod?

Ilyenről nem tudok, de mások szerint lehet, hogy egy merő kudarc vagyok, passzolom...

Volt komoly betegséged vagy sérülésed?

Nem, és ez maradjon is így, köszönöm!

Mi volt a legjobb dolog, amit vásároltál?

A ciprusi nyaralásom, ha meg tárgyról beszélünk, akkor egyértelműen az új órám (tudom, még mindig nem mutattam képet, de ami késik, az nem jön).

Kinek a viselkedése érdemel elismerést?

Az enyémé, meg a barátnőimé, meg persze Papié is, mert mióta történt vele, ami, azóta annyira más a viszonyunk, ami miatt annyira becsülöm (hogy értsétek, azóta azt érzem, hogy nem tud elég hálás lenni nekem, amit lépten-nyomon kimutat felém, és persze, a történtek fényében "jár" nekem, de ha azt veszem, hogy tőlem ez természetes volt, akkor nem kellene, hogy ő máshogy viselkedjen velem).

Kinek a viselkedése háborított fel?

Mire ment el a legtöbb pénzed?

Party, alkohol, ruhák-cipők, nyaralás.

Mi az, amitől nagyon-nagyon izgatott lettél?

A nyaralásomtól, meg az olasz nyelvtől, és Fanthomastól is :D

Melyik dal fog 2010-re emlékeztetni?

Edward Maya - Stereo love

Tavaly ilyenkorhoz képest…

boldogabb vagy szomorúbb vagy?

Cönc, ha azt veszem alapul, hogy Fáci már nincs, akkor szomorúbb, ha az egész életemet, akkor boldogabb.

híztál vagy fogytál?

Imádom ezt a kérdést, fogytam és pont.

gazdagabb vagy szegényebbb vagy?

Gazdagabb, de ez több tényezőnek köszönhető.

Mit szerettél volna többet csinálni?

Többet tanulni a saját szórakozásomra, és nem a cégem malmára, de szerencsére időben jött az olasz.

Miből lett volna jobb kevesebbet csinálni?

Másnaposságtól szenvedni.

Hogy töltötted a karácsonyt?

Papival szétkajáltuk magunkat, majd szétizgultam magam a zsibbadó lábam miatt.

Estél szerelembe 2010-ben?

Igen, az órámba!

Volt egyéjszakás kalandod?

Öhöhö, nekeeeem? Dehogy! ;)

Mi volt a kedvenc tévéműsorod 2010-ben?

XXI. század még mindig.

Van olyan, akit most utálsz, de tavaly ilyenkor nem utáltad?

Nem utálok senkit, a negatív érzéseket igyekszem száműzni az életemből, mert nincsenek rám jó hatással.

Mi volt a legjobb könyv, amit idén olvastál?

Ööö, ciki, mert Ciprusra vittem könyvet, de nem volt rá érkezésem, és ez azóta se változott. Shame on me :S

Ki volt a legnagyobb zenei felfedezetted az idén?

Zeneileg iszonyatosan el vagyok maradva, úgyhogy erre nem tudok válaszolni. Viszont idén szerettem meg iszonyatosan a Budapest bárt, meg a Hotel Costes albumokat. Ez így ér?

Mi az, amit kértél és meg is kaptad?

Hm, kértem egy jóféle szeretőt, azt hiszem, meg is kaptam, de pszt, ezt ne kiabáljuk el! ;)

Mi az, amit kértél, de nem kaptad meg?

Azt, hogy Fáci gyógyuljon meg!

Mi volt a kedvenc 2010-es filmed?

Nem járok moziba, így egy idei filmet se láttam.

Hány éves lettél az idén, és mit csináltál a szülinapodon?

28, és persze buliztam, mosolyogtam, és ittam, meg táncoltam, és pasiztam.

Mi az az egy dolog, amitől sokkal jobb lett volna az éved?

Ha Fáci meggyógyult volna.

Hogy írnád le az öltözködési stílusodat ebben az évben?

Beképzelt leszek, de akkor is így van, szexi, ízléses, igényes.

Mi segített józannak maradni?

Az a tudat, hogy bármit elveszíthetek egy pillanat alatt.

Melyik ismert ember jött be idén a legjobban (mint pasi/csaj)?

Jézus ereje, hát ki a tököm törődik az ismert emberekkel?

Ki hiányzott a legjobban?

Fáci, Fáci, Fáci!

Ki volt a legszuperebb ember, akit idén ismertél meg?

Ez nehéz kérdés, idén ismertem meg igazán a barátaimat azt hiszem, új emberekről nem tudok nyilatkozni, mert azokat még nem ismerem annyira, hogy ide sorolhassam.

De ha egy embert kell választanom, akkor Raremiracle-t választom, mert bár 'ismerem' őt már régóta, még csak most van szerencsém rácsodálkozni, hogy mennyire iszonyatosan überbrutál jó fej lány :) (lefety, lefety, lefety :P)

Mi az a tanulság, amit le tudsz vonni 2010 történéseiből?

Hogy egyedül bármire képes vagyok!

Idézz egy dalból, ami jellemzi az évedet!

"I say what I want, I say what I feel, I do anything Im gonna make it real"

Tisss ezt gondolta 10-12-27 napján 18:47 -kor

2 hozzászólás

Címkék: boldog , Ciprus , Csak a zene , csalad , Dájmond , Dés , Facusa , Fanthomas , férfiak , karacsony , Lollo , munka , olasz , pajzán , party , vasarlas

Karácsony 2010

Sokáig gondolkodtam azon, hogy megírjam-e ezt a bejegyzést, de igen is vállalom magam, meg az érzéseimet, és nem szégyellem kiadni azt, ami a napokban volt bennem.

Aki figyelmesen olvas, az tökéletesen jól tudja, hogy számomra mit jelentett korábban a karácsony, hogy az elmúlt években milyen gyermeki lelkesedéssel készültem, hogy már novemberben karácsonyi zenét bömböltettem a hangszórókból, hogy kézzel készített ajándékokat bütyköltem, és közben mosolygott a szívem, és alig vártam Szentestét.

Nos, arról már itt is írtam, hogy idén ebből vajmi kevés jutott nekem.

A karácsony a szeretet ünnepe, amit az ember szerencsés esetben a családjával oszt meg, és a család egysége tölti meg erővel, szeretettel, békével, boldogsággal.

És akkor eljutottunk arra a pontra, ami miatt fájó érzés volt bennem... Idén az én családom Papi, és slussz, ami úgy november tájékán tudatosult bennem, és persze, hogy szíven ütött.

Féltem, hogyan fogok érezni, féltem, hogyan fogom magam karácsonyi hangulatba hozni, féltem, hogyan fogom kibírni ezt a pár napot csak és kizárólag Apus társaságában, és még sorolhatnám, hogy mi mindentől féltem...

Aztán tegnap este előkerült a műfenyő, amit életemben először én emeltem fel a helyére a maga 30+ kilójával, és ettől már rém büszke lettem magamra, hiszen nem kell ide férfi, erre is képes vagyok. És aztán bontottuk az égősorokat, és közben karácsonyi zenéket hallgattunk, és én egyre izgatottabb lettem, karácsonyi hangulatba kerültem!

Api az én családom, akiért megéri készülődni, akivel együtt ugyanúgy lehet tökéletes az ünnep, és az is lesz!

Mert ketten vagyunk egymásnak, és egymásért csináljuk idén!

És igen, pocsék évünk volt mind a kettőnknek, és mind a kettőnknek elmondhatatlanul hiányzik Fáci, aki nélkül már soha nem lesz olyan a karácsony, de minden nap itt van velünk a szívünkben megannyi más szerettünkkel együtt, és pont ezen dolgok miatt fordulunk a másikhoz figyelemmel, szeretettel, és tesszük tökéletessé a magunk karácsonyát.

Úgyhogy igen, idén ilyen a karácsony, de semmivel nem lesz rosszabb, magányosabb, mint a többi, mert ameddig csak egy szerettem a közelemben van, addig szavam nem lehet.

Márpedig tudom, hogy Apunak én vagyok a legfontosabb a világon, és ennél több nekem idén nem kell, hiszen már az is egy csoda, hogy még vagyunk egymásnak, és én ezért a csodáért is elmondhatatlanul hálás vagyok.

Kívánom, hogy minden kedves olvasóm a szerettei körében töltse ezt az ünnepet!

És persze boldog, és békés Karácsonyt Nektek, idén Zoránnal.

Tisss ezt gondolta 10-12-24 napján 10:15 -kor

6 hozzászólás

Címkék: Csak a zene , csalad , Facusa , karacsony

∞

Ez így...

Tisss ezt gondolta 10-12-15 napján 9:07 -kor

még nincsenek hozzászólások

Címkék: Csak a zene , Fanthomas , férfiak , pajzán

Precious

Ez meg a világ egyik legszebb száma, ha hallgatom, szárnyal a lelkem, mosolyognak a szemeim, és mérhetetlen nyugalom, boldogság tör rám.

Tisss ezt gondolta 10-12-12 napján 11:11 -kor

2 hozzászólás

Címkék: boldog , Csak a zene

Velencei kalmár

Királylánynak csoda egy éjszakája volt Királyfival.

Mert Királylány vagyok, amikor épp nem Grillcsirkeként, Kispipiként, Amelieként, Széplábúként, Édiként, Piroskaként nevez.

Egy mézeskalács-házikóban voltam ma, ahol minden bútordarab harmonizált mindennel, hatalmas sarokkád, mellette mécsesek, bordó függönyök, meleg radiátorok, tehénmintás szófa, imádtam.

Szakadt a hó, és én közben kortyoltam a zselés szaloncukor ízű bort a forró vízben, miközben Hotel Costes szólt, és nem győztem betelni a pillanattal.

És hipp hopp, lett egy közös számunk, ez itt alant, mert én kértem, hogy akkor ez legyen a miénk, és a miénk lett, meghallgattuk egyszer, majd még egyszer, meg még egyszer.

Én még ilyet sose, úgy értem, hogy ez valami döbbenet, ami van.

És fura, mert semmi másról nincs szó, csak szexről, de Istenem, az olyan, hogy...

És még tudnék áradozni, de már így is túl sokat tárok elétek az intim szférámból.

Pedig haj!

Tisss ezt gondolta 10-12-12 napján 1:59 -kor

7 hozzászólás

Címkék: boldog , Csak a zene , Fanthomas , férfiak , pajzán

Hülye vagyok

Egyébként meg én vagyok a hülye, amiért három napig ki se mozdulok itthonról, aztán meg csodálkozom, hogy milyen szépen befordultam.

Mert befordultam, és depis zenéket hallgatok, és néha jól el is sírom magam, ami mondjuk egyáltalán nem meglepő, mert a három nap alatt egy olyan sorozatot néztem tömény mennyiségben, amiben szép emberek szerelmesek, boldogok, tehetségesek, megvalósítják önmagukat, és minden második mondat az, hogy i love you, meg you are so beautiful. Höh.

És amikor vágókép van, és meglátom a sápadt fejem a lelakott hajammal a laptop képernyőjén, hát akkor aztán minden van, csak az nem, hogy szeretem saját magam.

Úgyhogy ma jó korán felkeltem, csináltam egy totál generált, hajat mostam, és most elmegyek inni, hát így.

Tisss ezt gondolta 10-11-01 napján 15:13 -kor

még nincsenek hozzászólások

Címkék: Csak a zene

Kétáj 12.

13. nap: egy zenekar vagy előadóművész, aki(k) nehéz napokon segítettek át - írj levelet

Nincs új a nap alatt, mindenki tudja, aki már régóta olvas, hogy nekem ez a zenekar az Erasure.

Ha tovább kell cifrázni, akkor Zorán és Abba is bekéredzkedik a sorba, de míg mind a kettő inkább csak időszakokon segített át, addig az Erasure tényleg az én nagy-nagy favoritom, az örök segítőm, akik mindig megnyugtatnak, mosolyt csalnak az arcomra.

Levelet nem írok, max annyit írhatnék nekik, hogy kurvára csináljanak koncertet a jövőben és jöjjenek már Európa közelébe.

Tisss ezt gondolta 10-10-26 napján 9:32 -kor

még nincsenek hozzászólások

Címkék: Csak a zene

Sherlock Holmes

No, tegnap volt szerencsém nekem is megtekinteni a Sherlock Holmes című filmet (fél évente egyszeri mozi kipipálva:)).

Nagyon tetszett, különösen London ábrázolása, és természetesen Jude Law alakítása.

Malac persze nehezményezte, hogy nem voltak nagy logikai bukfencek benne, ami tény is való.

Mint ahogyan az is, hogy ez a film szórakoztatni hivatott, nem agyat tornáztatni, így szerintem pont elegendő mennyiségben volt benne tudomány, szerelem, verekedés, izgalom.

Amiből több lehetett volna igényeim szerint, az a csipkelődő angol humor.

Mert helyenként akadt, de én szívesebben mosolyogtam volna többet Holmes és Wattson kettősén.

Robert Downey Jr. lenyűgöző volt, helyesebben a teste volt lenyűgöző, mert a színészi játékát már ismertem valamelyest.

Jude Law pedig Jude Law, áradoztam én már itt több ízben róla, ezt most itt inkább kihagynám.

Imádtam a rendezést, ha úgy tetszik, engem nem is a történet maga kötött le, hanem sokkal inkább Guy Ritchie munkája (és nem feltétlenül csak a verekedős jelenetekre gondolok, bár kétség kívül, lenyűgözőek voltak).

Ha már a film, akkor persze Hans Zimmert is egy kicsit magasztalom, mert remek volt a muzik, cakk-cakk!

Összességében szórakoztató volt, és örülnék, ha lenne folytatása (persze csakis hasonló színvonalon), mert akkor talán újra elmennék a moziba, és kifizetném érte a pénzt.

Tisss ezt gondolta 10-02-11 napján 10:30 -kor

4 hozzászólás

Címkék: Csak a zene , Nyuff

Befordulós

Haladnak a napok, ráadásul totál eseménytelenül.

Emiatt egy kicsit magam alatt is vagyok, holott az egész nekem köszönhető igazából.

De azokon a napokon, amikor totál zaklatottan hazaesek a munkából, bizony nem vágyom semmire, és senkire, így eshet meg az, hogy a vénasszonyok nyarának csak az ablakból integetek.

Jó, azért ez persze nem teljesen igaz, mert hétfőn csodás estém volt Dájmonddal, kedden Papperral koncerten jártunk, és a szerda is, csütörtök is jól telt el.

Azonban pénteken beütött a krach, és azóta elég hülyén érzem magam.

Ennek persze több összetevője is van, de most igyekszem nem firtatni, hanem inkább másról beszélni.

Munka szempontjából kezdek lehiggadni, és elfogadni a megváltoztathatatlant.

Mióta együtt tudok élni ezzel a gondolattal, valamint azzal az elmélettel, amit a héten dobott ki az agyam (de nem fárasztanék vele inkább senkit), sokkal jobb nekem.

Mondjuk azon azért még mindig felhúzom magam, hogy a kollégáim szó nélkül belekajálnak az általam vett kölesgolyómba, valamint, hogy a wc-be vásárolt intim törlőkendőmet szó nélkül elhasználják, ami nem baj, de hogy cserébe nem vásárolnak újat, na az már zavar.

Van más is, ami zavar.

A kondibérlet ára eljutott arra a lélektani határra, aminél már szívom a fogam.

Oké, eddig volt áron aluli, de a kombinált bérlet ára több, mint vérlázító.

És persze, hogy muszáj voltam kombinált bérletet venni, mert Gábor óráit nem adnám semmi pénzért, a gépeken való szabad foglalkozás viszont ugyanúgy kell.

Talán ez az ár majd jobban fog ösztönözni arra, hogy egy héten többször járjak le, bár az e hétvégi lazsálásom ez úttal nem akaratbeli gyengeség.

Muszáj eldicsekednem arról, hogy szeptemberben milyen jól spóroltam (tényleg, az augusztusi elszámolás sincs még publikálva, na majd együtt), ami nem véletlen, és reményeim szerint ezt a tendenciát majd a következő hónapokban is fogom tartani.

Habár úgy nehéz lesz, hogy jönnek a Glamour-napok, hogy új csizmát szeretnék, hogy rendeltem magamnak valamit (erről majd később), hogy Dájmond születésnap lesz (bulival), hogy Malac születésnapi ajándéka is végre megvan (márciusban volt születésnapja), hogy Papper is nemsokára idősebb lesz, és még más is van, de arról csitt, az édes kiadás lesz ;).

Hú, oda a nagy spórolás erre a hónapra, ez már biztos :(.

Mondjuk már annak is örülnék, ha végre valaki elvinné a lottó 5-öst (éééééén!), akkor legalább nem vennék minden héten annyi lottószelvényt.

Huh, visszaolvasva elég ömlesztett bejegyzést sikerült fabrikálnom a nagy semmiről, de végül is más oka nem is volt ennek a bejegyzésnek, mint az életjel adás, na meg annak megmutatása, hogy nem csak koncertől, meg színházról tudok ide írni (juhú, két hét múlva színház Malival! ;)).

Tisss ezt gondolta 09-10-04 napján 12:23 -kor

3 hozzászólás

Címkék: Csak a zene , csalad , Dájmond , elszámolás , munka , Nyuff , sportlady , vasarlas

Demis Roussos

Tény és való, mindenki hülyének nézett, mikor megtudta, milyen koncertre vagyok hivatalos.

Sokan kinevettek, és nem egy ismerősöm visszakérdezett, hogy most viccelek, vagy tényleg Demis Roussos koncertre megyek.

Nem volt vicc, mint ahogyan az sem, hogy életem egyik legjobb koncertélményét kaptam meg tőle tegnap este.

Többször írtam itt már nektek róla, hogy mit jelent ő nekem, mit jelent a zenéje, hogyan kapcsol engem emberekhez, érzésekhez.

Nos, ha egy-egy szám emlékeket vált ki belőlem, könnyeket csal az arcomra, akkor el lehet képzelni, mit éreztem tegnap, a nettó 80 perc alatt, amit ez az ember adott nekem.

Olyan nehéz összefoglalni az estét, hisz első sorban érzelmileg hatott rám, ettől függetlenül persze tudok objektív lenni.

Beismerem, hogy Demis Roussos rettenetesen megöregedett, és 63 éves kora ellenére kinéz vagy 75-nek.

Beismerem, hogy bizony volt egy-két szám, ami playbackről ment, és az se titok, hogy az előadás közben volt egy 15 perces szünet (nem tudom, hogy ez bevált szokás-e, vagy sem, hogy oxigénmaszkra csatlakozott, vagy csak szimplán szusszant egy sort, de különösebben nem is érdekel), ami bár meglepő volt, egy percig nem zavart.

Viszont csak arra tudok gondolni, hogy mennyire szenzációs hangulatot varázsolt a BS-be.

Amikor az első dallamok felszólaltak, hatalmas béke, és szeretett árasztott el.

Tudom, frázisokat puffogtatok, de akkor is így volt, kirázott még a hideg is, és azt éreztem, azonnal el tudnám magam sírni a boldogságtól.

Egy aranyos, tündér mackó érkezett a színpadra, aki rögtön azzal kezdte, hogy mennyire örül, hogy újra itt lehet a gyönyörű városunkban, és mennyire szeret minket, és reméli, jól érezzük majd magunkat vele.

Sorra énekelte a nagy slágereit, mindeközben olyan közvetlen volt, mint senki más.

Nem voltak sztárallűrjei, integetett, mosolygott, és miután elmentek a színpad elől a sajtó fotósai, fogta magát, és mindenkit odainvitált a színpadhoz, hogy ott mulassunk, táncoljunk.

Olyan szeretethullám volt rajtam, annyira mosolygós voltam, mint már régen nem, és bónuszként ugyanezt láttam Papperon is.

És persze én kis érzelmes tinilányként ezen is elpityeredtem, hogy ott ülünk egymás mellett, és látom, hogy boldog, és be nem áll a szája, hogy mennyire élvezi, és ez neki mekkora élmény.

És akkor felajánlottam, hogy gyere Papi, menjünk, táncoljunk, és mentünk, és táncoltunk, és együtt énekeltünk a színpad előtt, és jajjj... Remek volt.

Megfigyeltem magamon, hogy általában mindig koncerteken jutok el egy mély állapotba, ilyenkor gondolok elmúlásra, a szeretteimre, régi fájó, szívszorító emlékekre.

Ilyenkor zaklatnak fel a le nem zárt dolgok, a megváltoztathatatlan tények, ugyanakkor ilyenkor tudok teljesen kikapcsolni is, és lenyugodni is.

Felváltva könnyeztem, nevettem, táncoltam, mosolyogtam, szerettem, szerettek.

És ez egy koncert lényege számomra, nem az, hogy playback, vagy sem, hogy milyen a körítés, a színpad, a kivitelezés.

Az a fontos, hogy adjon valamit, hogy plusz lehessek általa, hogy emlékezhessek rá, és hogy ezeket elrakhassam örökre a 'kis polcra'.

Nos, jelentem odakerült, és tudom, hogy Papperral még napokig erről fogunk beszélgetni.

Zárásul iderakom az aktuális kedvencünket, azóta is ezt dúdoljuk...

Tisss ezt gondolta 09-09-30 napján 13:53 -kor

8 hozzászólás

Címkék: Csak a zene , csalad

Meghalt Bujtor István

Péntek délutánig egészen jó kedvem volt.

A nap munkával zajló része hamar eltelt, és délután 2-kor már otthon vártam arra, hogy megérkezzen a Converse cipőm, amiről előzetesen a futár értesített, hogy várható.

Megjött, és én persze fülig mosollyal próbáltam fel, még képet is akartam nektek készíteni, de aztán megtudtam, hogy meghalt Bujtor István.

Először fel se fogtam, de tényleg, aztán zokogni kezdtem.

Magam se értem, miért, mert bár nagyon szerettem őt, fogalmam nem volt róla, hogy ennyire meg fog viselni a halálhíre, hogy ilyen 'közel' állt hozzám.

Szegény Malac nem is tudott velem mit kezdeni, de azt hiszem, ez nem az első, és nem is az utolsó ilyen eset volt.

Az este során alig találtam a helyemet, igazi mélabú volt rajtam, aminek köszönhetően még az esti kondi létjogosultsága is megkérdőjeleződött bennem.

Végül azért elmentem, és milyen jól tettem, annyira jól esett, és úgy helyrerázott, mint semmi más.

A múlt héten egyébként egész szépen visszataláltam a sporthoz (ami azért sem volt utolsó szempont, mert legutóbb igen drága bérletet vettem, amit rohadtul nem használtam ki, és ez nem kicsit zavart), remélem, ez ezen a héten is folytatódni fog.

A reggel ma is gyomorgörccsel indult, és persze nagy elhatározásokkal arra nézve, hogy mit fogok másképp csinálni munka szempontjából.

Hát, majd elválik, annyi szent, hogy most még nyugi van, de a hétfők mindig ilyenek, általában kedden szakad a szar a nyakamba, és fürdök benne egészen péntekig.

De most annyira pozitív akarok lenni, mint soha máskor.

Ragyogó időjárás van, és holnap Demis Roussos koncert ;), ha ez nem elég a boldogságomhoz, akkor semmi (ja de, a héten fizetés is lesz, ó yes).

Tisss ezt gondolta 09-09-28 napján 10:14 -kor

még nincsenek hozzászólások

Címkék: Csak a zene , munka , sportlady

Dolgok, amire vágyom

Dolgok, amire vágyom (avagy életem nagy álmai):

- nyaraló a Balaton déli partján

- nyaraló Toscanaban

- egy lakóautó

- egy kéthetes hajóút, egzotikus állomásokkal

- télen nyaralni

- Erasure koncert

Tisss ezt gondolta 09-09-10 napján 16:13 -kor

még nincsenek hozzászólások

Címkék: Balaton , Csak a zene

Zorán koncert a TV-ben

Ma éjjel negyed 12-kor lesz az m1-en a május 11-ei Zorán koncert felvétele.

Izzítom már a DVD-lejátszót, és persze izgatottan fogom figyelni a közönség sorait.

Benne leszek a tévében, benne leszek a tévében!

Tisss ezt gondolta 09-07-18 napján 20:44 -kor

2 hozzászólás

Címkék: Csak a zene

Móki elvitt edzeni

Végül Móki kutya megszánt, és elvitt edzeni, amiért persze örök hála neki!

A hétvége pedig már megint eltelt, és félő, hogy hazafelé nagyszüleimtől nem a konditermet fogom választani, hanem sokkal inkább az egyik kedvenc bevásárlóközpontom.

Máskülönben, ha azt veszem alapul, akkor erre a hónapra is bőven kivásároltam már magam, vettem ugyanis a délelőtt során két Demis Roussos jegyet, igen csak aranyáron. Kellemetlen...

Tisss ezt gondolta 09-07-05 napján 9:47 -kor

4 hozzászólás

Címkék: Csak a zene , csalad , sportlady , vasarlas

Sonadoras

Dédó, szerintem te nem is tudod, de a Cool TV minden nap vetíti a Sonadoras című sorozatot :)

Most is épp azt nézem, és persze meg vagyok rökönyödve, emlékszem, anno mekkora szemekkel bámultuk a kollégium termében ezt a maszlagot.

Nyugtass meg, hogy már akkoriban is röhögtünk rajta, de úgy igazán!

Illetve az is eszembe jutott, amikor egy buli alkalmával Pécsett felszálltunk egy emeletes buszra, és azzal utaztunk vissza Szekszárdra. De az hogy?

Hogy jutott eszünkbe arra a buszra felszállni, és miért voltunk benne biztosak, hogy majd le is tudunk róla szállni, ráadásul Szekszárdon, és nem egy teljesen más városban?

Tisss ezt gondolta 09-07-03 napján 15:14 -kor

7 hozzászólás

Címkék: bolondTisss , Csak a zene , Dés

Ittas bejegyzés

Ezer éve nem volt ittas bejegyzés, most lesz!

Ittas vagyok, és épp ezerrel hallgatjuk Dájmondommal a No Stress című muzsikát Laurent Wolf-tól.

Persze ez is annyira jellemző, hogy egy több mint egy éves számra ma kattanok rá. Hahahaha.

Tisss ezt gondolta 09-06-20 napján 23:18 -kor

még nincsenek hozzászólások

Címkék: Csak a zene , Dájmond , party

Nosztalgiázik

Minden nap 11-kor megszólalt a zene a helyi válogatásokból, csupa vidám, nyárízű dallammal.

Imádtam, vártam, és mindig, mikor felcsendült a kedvencem, beszaladtam a tengerbe, hogy annak ütemére csak ússzak, ússzak, és mosolyogjak...

Zenét hallgatok, és annyira vágyódom vissza Egyiptomba, mint még sose!

Boldog voltam, kipihent, napos barna csibe.

Azért jó, hogy vannak emlékeink, nélkülük annyival kevesebbek lennénk.

Tisss ezt gondolta 09-06-17 napján 11:16 -kor

még nincsenek hozzászólások

Címkék: boldog , Csak a zene , Egyiptom , Lujza , nyaralas

Óra szülinapra nem nyerő

Nincs szerencsém a szerelemben, erre kellett rájönnöm.

Szerelmes típus vagyok, szerelmes tudok lenni egy dalba, színészbe, darabba, ruhába, kiegészítőbe, férfiba, illatba, nőbe, időbe, városba, időszakba, tehát egészen sok mindenbe.

Talán a legmarkánsabban a ruhák iránti szerelmem szokott megnyilvánulni.

Őrültségeket tudok elkövetni egy-egy darab láttán, és napokig heves szívdobogást szoktam érezni akkor, amikor a józan eszem próbál felülkerekedni.

Utána általában mindig a szív nyer, és így is van ez rendjén!

Szerelmes voltam első pillanatra Lujzába, a fényképezőmbe, akit azóta is nagy örömmel forgatok, de soha nem fogom elfelejteni, mekkora kálváriánk volt vele.

A legfájóbb pont az volt, mikor eBayen kifizettük a manusnak az árát, aki a képünkbe röhögött úgymond, és közölte, hogy hozzánk nem szállítja le a kicsikét, holott akkor már ott volt a számláján a pénz. Az árát ugyan visszakaptuk, de mondanom sem kell, a váltásnak, és egyéb költségeknek köszönhetően rosszul jöttünk ki a tapasztalatszerzésből.

Aztán szerelmes voltam/vagyok az én Armani órámba is, ami még egyetlen egyszer sem volt rajtam, de bizony elárulom, sokszor kinyitom a fiókomat, és köszönök neki.

Nem, még nem mondtam le arról, hogy megcsináltatom, és utána nagyon hosszú ideig egymáséi leszünk.

Szerelmes lettem közel három hete is, mikor megláttam az eBayen azt a Tommy Hilfiger órát, amilyet képzeltem magamnak előzetesen.

Meg is kértem Malacot, hogy nyerjük meg nekem, had kapjak tőle végre egy olyan órát, amit pár szem eltávolítása után tudok majd hordani.

Beleegyezett, az aukciót meg is nyertük, és mikor megérkezett az óra, örömmel vettem birtokba.

Azt persze már az első pillanatban észleltem, hogy a meghirdetett szöveggel ellentétben az óra közel sem új, ellenben használt, de nem érdekelt, mert ahhoz képest megkíméltnek tűnt, és egyébként is, ennyi pénzért még így is megérte nekem.

Aztán tegnap elmentünk az óráshoz, hogy kivetessünk belőle pár szemet, és megtörtént a baj.

Mikor rá akartam csatolni a csuklómra, a pántja szépen eleresztett, az óra értékét vesztette.

Túl azon, hogy hatalmas szomorúságot érzek emiatt, ott van bennem a düh is, hogy ilyen emberek vannak a világon, akik eladnak úgy egy órát, hogy azt már csak egy lehellet tartja, sőt, még van képe úgy illetni is azt, hogy új.

Persze Malac azonnal fabrikált egy levelet, amit el is küldött, de ettől nekem nem jobb.

Én szerelmes vagyok ebbe az órába, és ha vissza is küldjük, akkor se kapjuk teljesen vissza a megfizetett árat, hiszen a szállítási költség - amivel köztudottan kereskednek az ilyen portálokon -, automatikusan lejön.

Miért is írom le mindezt?

Egyrészt azért, hogy egy életre megjegyezzük Nyuffal, hogy szülinapi-, vagy bármilyen más ajándékot többet nem veszünk nekem eBayen, mert az rossz ómen, mint ahogy az említett példák is mutatják.

Másrészt meg azért, hogy ismét kérjek tőletek bőrdíszműves elérhetőségeket (Papun, a tied nagyon érdekelne, akit persze nem hívtam fel, cserébe már sehol nem találom a számát :(), olyanokét, akik foglalkoznak 'ékszer' javítással, nem csak táskát, meg telefontokot készítenek.

Nagyon kell, annál is jobban kell. Brühühühü

Zene "ON"

Tisss ezt gondolta 09-06-03 napján 11:22 -kor

12 hozzászólás

Címkék: Csak a zene , ehhh , Lujza , Nyuff , születésnap , vasarlas

Népszerű nevek

A minap épp azon járt az agyam, hogy vajon melyik az a magyar név, amelyhez a legtöbb népdal, táncdal, popdal, akármilyen dal íródott?

Edzésből hazafelé sétálván igyekeztem sorra venni a neveket, és megpróbálni találni hozzá egy-egy nótát pusztán a hecc kedvéért.

Hajmási Péter, Hajmási Pál; Fekete Péter; János legyen, fenn a János-hegyen; Hopp Juliska, hopp Mariska; Szép Júlia; Emese most már indul a buszod, és itt megálltam, mert arra jutottam, biztos minden névhez írt már valaki legalább egy dalt.

Saját nevemből adódóan rögtön négyet hozzá tudok csapni a felsoroltakhoz: Lánc, lánc Eszterlánc, eszterlánci cérna; Esztike-tike-tike, Esztike lány, estére legyen a babám; és akkor ott a Neoton família Lánc-lánc Eszterlánc, Eszter merre jársz, merre hirdeted, a szerelmet - figyelem - 1982-es száma ;), ami nagy kedvencem.

Szándékosan a végére hagytam fiatalkorom megkeserítőjét, a KFT együttes Meztelen nő című számát.

Végeztem egy gyors közvéleménykutatást, és persze senki nem ismeri ezt a dalt (ti, valaki?), nem úgy én...

Emlékszem, kisebb koromban az unokabátyáim mindig ezzel a nótával cinkeltek: "Óóóó, öööö Eszter a meztelen nő..."

Voltam mindehhez 10 éves, és persze vöröslő fejű, így a poliészter, meg más hangzatos gúnyos becézések azóta se tudtak a nyomába érni, és kihozni a béketűrésemből.

Sanyarú gyermekkorom volt, mindig is mondtam én, de ettől függetlenül egy szavam nem lehet.

Egy pár éve megbékéltem a nevemmel, sőt, ma már kifejezetten szeretem, ami kész főnyeremény, ha azt vesszük, hogy 15 éve még inkább lettem volna Tina, vagy Beatrix (szerencsére azonban hamar beláttam, egyik se menne a vezetéknevemhez, így maradtam hát Eszter, de erről már annyiszor meséltem nektek...).

Száz szónak is egy a vége, minden Eszternek boldog névnapot kívánok ;)

Tisss ezt gondolta 09-05-24 napján 10:29 -kor

25 hozzászólás

Címkék: Csak a zene

Elisabeth

A tegnap esti Elisabeth című előadásra már nagyon régóta fentük a fogunkat.

Egy szerencsés fülesnek köszönhetően sikerült pont arra az időpontra jegyet szereznünk, amikor a legjobbak gyűltek össze a mű előadására. Igazi sztárparádé tanúi lehettünk így, az élmény ennek megfelelően lehengerlő volt.

A darab Sissi életét dolgozta fel fiatal korától kezdődően egészen a tragikus haláláig, részletesen bemutatva az ezen időszakát végigkísérő vívódásait, kételyeit, harcait.

A betétek közötti felkonferálást Luigi Lucheni karaktere hajtotta végre, mely meglepő, ám frappáns elgondolás volt a musical készítőitől.

Helyenként ugyan feleslegesnek éreztem, de azt be kell vallanom, Száraz Tamás remekül helyt állt. Bár az igazat megvallva, már annak örültem, hogy végre nem a mindenhova betolt Kerényi Miklós Mátét látjuk.

Sissit Janza Kata formálta meg, teszem hozzá, hibátlanul.

Ugyan a fiatalkori jeleneteknél nekem személy szerint kicsit fura volt, hogy nem egy fiatalabb színésznőt választottak helyére. Nem tudtam ugyanis sehogy se elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy Sissi apját egy 30 éves férfi alakítja, míg Kata már a 39. évében jár.

De ettől az apró dologtól eltekintve egy szavam nem lehet Katára.

A hangja végig kiegyensúlyozott volt, nem egy szóló dala után vastapsot kapott.

Nem volt ez másként Szabó P. Szilveszterrel sem, aki a Halált alakította ez alkalommal.

Az egyik szólójánál mondjuk fogott egy fájó fals hangot, de Dolhai Attilával folytatott duettje mindenért kárpótolt minket.

Attila sajnos csak pár perc erejéig tűnt fel a színpadon, mert Rudolf hercegnek ebben a darabban igen kevés szerepe volt csak.

Ferenc Józsefet Bereczki Zoltán formálta meg, szerintem remekül.

Csodásan énekelt, és a karaktert meglepően hitelesen alakította.

Helyett kapott még a darabban kedvenc Csuha Lajosom, Jantyik Csabám, és Molnár Piroskám is, mint Zsófia főhercegnő. Utóbbi igazán gonosz volt, és bár néha ő is elénekelt egy-két hangot, rá mégse tudtam haragudni, őt már feltétel nélkül szeretem.

A szünetben kedvező helyünknek köszönhetően (értsd, iszonyat sokat fizettünk azért, hogy lássuk a darabot, így a VIP páholyban csücsültünk) a színház vendégül látott minket egy elkülönített teremben, ahol két apró szendviccsel kínáltak meg minket, illetve kaptunk egy-egy darab bonbont, valamint szabadon választhattunk magunknak egy-egy pohár nedűt (pezsgőztünk, höhö).

A darab igen nagy hatással volt rám, és természetesen már most van kedvenc dalom belőle, így megint lesz mit hallgatnia az irodának.

Örülök, hogy láthattam, és külön öröm, hogy ezzel a szereposztással, a délutáni szereposztást látván ugyanis a frász is elkapott, ami az én előítéletem csak, de nyilván nem alaptalanul.

(Forrás http://operettszinhaz.hu/file/kepgaleria/nagy/135904.jpg)

Tisss ezt gondolta 09-05-18 napján 12:11 -kor

4 hozzászólás

Címkék: Csak a zene , Dájmond , szinhaz az egesz vilag

Zorán koncert

Nyufunak köszönhetően már este 7-kor ott voltunk a Művészetek Palotája környékén.

Mivel a koncert azonban csak 8-kor kezdődött, Papival megragadtuk az alkalmat, és kihasználva az időt, körbejártuk a Nemzeti Színházat, illetve megmásztuk a Zikkuratot.

Tudom, hogy sok keresetlen szó éri ezeket az objektumokat, de nekem valamiért mégis tetszenek.

Ami külön örömmel tölt el az az, hogy nagyon szép, és rendezett a környéke.

Oké, a 9. kerületet, meg a Lágymányosi hidat lerobbantanám, de nem lehet minden tökéletes.

Belépve a Bartók Béla hangversenyterembe elvarázsolódtam.

Élesen emlékszem még azokra az időkre, mikor Édesanyámmal minden szombaton kötelezően elmentünk egy-egy hangversenyre. Nem szerettem (ma már persze hálás vagyok érte), hisz mindig korán kellett kelni, ünneplőbe kellett öltözni, és előadás alatt pisszenni se lehetett, de azt tudom, az 'égig érő' orgonasípok látványa már akkor is lenyűgözött (nem volt ez másként most se).

8 után kb. 5 perccel megjelent a színpadon Zorán, és a zenekara, én meg persze elvesztem.

Soha nem voltam még Zorán koncerten, pedig nagyon régóta vágytam rá.

(A tegnap kitöltött játék másik jelöltje egyébként pont Zorán lett volna, hiszen, ha valakinek rongyosra hallgattam a dalait, akkor az ő.

Ezért is volt nagyon fura érzés, mikor rázendített a "Szerelemnek múlnia kell" című dalra, amit anno, még Szlovéniában, élesben fordítottam Saskónak, miközben táncoltunk rá.)

Két és fél órán át élvezhettük Zorán társaságát, melyről felvétel is készült, így augusztusban majd kereshettek engem az m1 képernyőjén (megsúgom, a keverőpult mellett ültem, fehér felsőben ;)).

Azt hiszem, felesleges bármit is mondanom magáról a műsorról.

Zorán híres a precizitásáról, a sallangmentes megoldásokról, nem volt zenészek közötti egyenruha, sem sztárvendég, csak ő, a zenekara, és a dalai.

Szép kis csokrot kaptunk nagy slágerekből, szőnyeg alatt lapító régi számokból, és persze bemutatásra került egy-két új szerzemény is.

Az este legszebben szóló dala Cat Stevens "Morning has broken"-je volt, mely szám erejéig egy kb. 20 főből álló jazz énekkar is csatlakozott a produkcióhoz. A hideg is kirázott, olyan szépen szólt!

Az este legmeghatóbb dala kétségkívül a "Kell ott fenn egy ország" volt, melyet félig könnyes szemmel dúdoltam én is. Miután vége lett, egy-két másodpercig síri csönd ült a termen.

Az este meglepetése számomra maga Zorán volt. Fogalmam sem volt ugyanis arról, hogy a legtöbb művésszel ellentétben, szeret felkonferáló szöveget mondani, egy-két elejtett mosolygós, vicces elszólás kíséretében.

Persze nem maradhatott el a közönségénekeltetés se, az "Egészen egyszerű dal" képében, amit Papival azóta se tudunk kiverni a fejünkből.

Nekem a nagy kedvenc azonban az "Apám hitte", valamint az "Üres bölcsőt ringat" volt.

Amit hiányoltam, az az "Amikor elmentél tőlem" volt, szerintem ugyanis abszolút bele illett volna a műsor koncepciójába.

Hiányérzetem még sincs, kaptam elég útravalót, élményt, és elhatározást is arra nézve, hogy legközelebb is ott legyek (legyünk) a közönség sorai között.

Apám hitte

Üres bölcsőt ringat

Tisss ezt gondolta 09-05-12 napján 10:53 -kor

3 hozzászólás

Címkék: boldog , Csak a zene , csalad , Nyuff , Saskó

Menyasszonytánc

Nos, ha valamire igazán kíváncsi voltam, akkor az a mai darab - nevezetesen a Menyasszonytánc - volt.

Előzetesen itt, a kommentek között hagyott szófoszlányokból ugyanis már értesültem, hogy holmi zsidós-házasos előadás lesz, ráadásul még Nefritnek is tetszett.

Persze mindez még nem garancia arra, hogy jó darabhoz legyen szerencsénk, de az a szereplőgárda, amelyik este jelent volt a színpadon, már mindenképpen az.

És akkor még egy szó sem esett a zenekarról!

Amint megszólaltak az első taktusok, totálisan elvesztem.

Rajongásig szeretem a klezmer zenét, és ha arra a zenére még musical is íródik, akkor ott már baj nem lehet. Nagyjából a különböző jelenetek összeséhez felszaladtam volna magam is ropni a táncot.

Az egész este egy hatalmas mulatságként maradt meg bennem, és mondanom sem kell, most is a hanganyag szól a hangszóróból (úgyis unta már az iroda az eddigi musicaleket, holnap megkapják a kiképzést :)).

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 09-03-30 napján 0:20 -kor

7 hozzászólás

Címkék: Csak a zene , Dájmond , szinhaz az egesz vilag