Tisss napjai, gondolatai, történetei

Apa és lánya :)

Tisss ezt gondolta 11-04-24 napján 12:52 -kor

2010 legszebb pillanatai Tisss módra

Szilveszter után nem sokkal elkészítettem 2010 legszebb pillanataiból az én kis videómat, amit akkor posztoltam is a Facséra.

Pár napra rá elkészítettem a blogverziót is, amit most veletek is megosztok.

Akárhányszor megnézem ezt a videót (vagy is inkább a másikat, ahol megannyi helyes pofi mosolyog vissza, amiket ebből a videóból kénytelen voltam kivágni, mert legtöbb barátnőm nem örülne az ilyen jellegű nyilvánosságnak), mindig olyan boldog leszek.

Remélem, hogy 2011-ről hasonlóan emlékezetes videó fog majd készülni, a képgyártás már megindult hozzá, annyi szent!

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 11-01-24 napján 15:13 -kor

2 hozzászólás

Címkék: Balaton , boldog , bolondTisss , Ciprus , Csak a zene , Dájmond , Dés , Facusa , Fanthomas , férfiak , karacsony , Lollo , Lujza , Macesz , munka , nyaralas , Nyuszika , pajzán , party , pihi , rolling , születésnap

2010 karácsonyfája

Mert idén se maradhat el a kép a fánkról, ezúttal 1000 égővel ;)

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-12-24 napján 21:48 -kor

9 hozzászólás

Címkék: karacsony , Lujza

Villányban járt

Hát ez egy csuda hétvége volt, csuda lerészegedéssel.

A múlt hét nagyjából betegeskedéssel, és még több munkával telt, így mikor Déssel a hétvégét tervezgettük, egyetlen egy dolgot szögeztem le, méghozzá azt, hogy vállalhatatlanra óhajtom magam inni. Jelentem, sikerült!

Péntek este indult meg karavánunk Siklósra, hadiszállásunk felé.

Éjfél is lehetett, mire ágyba jutottunk, de mivel régóta (majd egy hete, haha:)) nem találkoztunk Déssel, kábé hajnal 2-ig karattyoltunk.

Másnap aztán 11-kor ébredtem, hatalmas fejfájásra (az egész hetes ugató köhögés hozadékaként), amit hamar csillapítottunk, így gyakorlatilag semmi akadálya nem volt annak, hogy este felhőtlen lerészegedésben legyen részem.

Ehhez szépen megágyaztam a gyomromnak krumplis tésztával, majd később még a fesztivál területén is megtámogattam a projectet 1,5 adag töki pompossal (amit még mindig nem szeretek).

Nagyjából 1/2 8 lehetett, mikor hozzáláttunk az italozáshoz.

Mivel meglehetősen csípős volt az időjárás, csak úgy gurultak a decik a torkomon, aminek ideje korán meg is lett a hatása.

Míg Dés az 1 deciket ízlelgette, addig én úgy döntöttem, nem cicózom, a bort úgy se szeretem, tök mindegy, milyet iszom, jöjjenek hát a két decik.

Nos, gondolom senki nem lepődik meg, ha elárulom, hogy 10 óra magasságában már nagyon vidám voltam, és 11-kor eljött az a pont, amikor kezdtek kimaradni a részletek.

Azt tudom, hogy Budapest bár alatt nagyon roptam, és hogy összetalálkoztam karmakillerrel is, ami még mindig hihetetlen, kicsit sztárnak is éreztem magam (höhö), amiért felismert valaki a világ végén, pedig nem voltam sztár, csak részeg.

Valahol egyébként ennél az időszaknál jöhetett a filmszakadás, mert másnap azt vettem észre Lujzin, hogy egy raklap fotót készítettem a Budapest bárról, amire egyáltalán nem emlékszem.

Arra se emlékeztem, hogy az első sorban összebarátkoztam egy férfival, akivel megbeszéltük, hogy jövőre ugyanott találkozunk, és nem voltam rest inni a vörösborból, amit kínálgatott, pedig nekem akkor már max ásványvíz kellett volna.

Dés szerint az utolsó számok alatt elmentem wc-re, amit követően fél óráig fogalmuk nem volt rólam. A helyzet az, hogy nekem se magamról!

Fogalmam sincs, mit csináltam ezen idő alatt, mert a következő emlékem az, hogy Dés jó barátja P. beszél hozzám, én meg valamit nagyon magyarázok.

Tegnap este tudtam meg, hogy végül sírósra ittam magam, és folyamatosan azt hajtogattam, hogy én egy vesztes vagyok. Hovatovább azt is egyfolytában szajkóztam, hogy nem vagyok jó nő, és hiába próbált meggyőzni P. ennek ellenkezőjéről, nem békéltem meg magammal (éljen... de hogy erre se emlékszem?).

Aztán később csokis mazsolát ettem két pofára, amit nem is szeretek, de közöltem, hogy márpedig nekem most azt kell ennem, hogy utána hazafelé a kocsiban még furábban viselkedjek.

Én akartam vezetni (nincs is jogsim), és folyamatosan mondtam a magamét.

Hát kérem, alattomos bor a villányi, mert ilyen velem nem is tudom, mikor történt utoljára.

Általában tökéletesen tudatában vagyok annak, hogy mit csinálok, és emlékezni szoktam mindenre, nos, most 70%-ra emlékszem az estéből, a maradék 30%-ot meg tegnap összemozaikoztuk.

Csuda jól éreztem magam, amiért itt is hála egyetlen egy Désemnek, és úgy egyáltalán a familynek.

Képek a hajtás után!

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-10-04 napján 12:14 -kor

8 hozzászólás

Címkék: boldog , bolondTisss , breteg , csalad , Dés , Lujza , Macesz , party , pihi , vasarlas

Ciprus 8. nap

Augusztus 25. Szerda

Egyszer minden nyaralás véget ér, nem volt ez másként az enyémmel se.

Egy pillanatnak tűnt az egész, még is azt mondom, hogy többet nem bírtam volna ilyen életvitel mellett (dehogynem :)).

A végére már tényleg a végkimerülés kerülgetett, amit megfejelt az, hogy az utolsó napon 2 és ½ óra alvás után kellett kelnem, hogy összerámoljam a holmim, és jelen legyek a transzfer érkezésekor. Szerinted?

Így még életemben nem pakoltam, a klasszikus, mindent bedobok a bőröndbe 10 perc alatt, majd ráülök, és megpróbálom összecsukni jelenetet képzeld el!

Legalább két percet kellett rugóznom rajta, mire nagy nehezen sikerült lezárnom Ronit, az már más kérdés, hogy meg se bírtam mozdítani, olyan bitang nehéz volt.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-09-06 napján 15:06 -kor

8 hozzászólás

Címkék: boldog , Ciprus , férfiak , ketrec , Lujza , nyaralas , pajzán , party , pihi

Ciprus 7. nap

Augusztus 24. Kedd

Elérkezett az utolsó teljes nap beszámolója, melyről nem sok kép készült, emlék viszont annál több keletkezett.

3 és ½ órányi alvás után ébredtem, hogy gyors reggeli után mihamarabb a strandon köthessek ki.

Előzetes terveim szerint, az egész napos strandolást követően találkozóm lett volna Andreassal, és utoljára még buliztam volna egy nagyot a Starsky'sban.

No, hát nem így alakult, ezt most leszögezem, a többit meg mindjárt kifejtem.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-09-05 napján 19:20 -kor

11 hozzászólás

Címkék: boldog , Ciprus , férfiak , Lujza , nyaralas , pajzán , pihi

Ciprus 6. nap

Augusztus 23. Hétfő

Bő 4 óra alvás után (fogalomzavar, mert négy órányi alvás nem lehet bő!) meglehetősen korán, ½ 7-kor ébredtem, hogy a hajnal ¼ 8-as időpontra el tudjak készülni.

Kihívás volt a javából, mert őszintén szólva, semmi kedvem nem volt buszban utazni egész nap, sokkal inkább aludtam volna egy nagyot, hogy utána pörkölhessem magam a napon, de az út be volt fizetve, kulturálódni amúgy se árt, így miután félkómás állapotban összekaptam magam, csak lecsattogtam a hotel elé, ahol szépen megvártam a buszom.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-09-04 napján 14:57 -kor

11 hozzászólás

Címkék: boldog , Ciprus , Lujza , nyaralas , party , pihi

Ciprus 5. nap

Augusztus 22. Vasárnap

Laza 3 óra alvás után ébresztettem magam, mondván, már hiányzik a kávé, meg hát közeledik a nyaralás vége, nem ártana a tengerpartot jobban kihasználni, és nem csak a délutáni órákban letámolyogni.

Nem mondanám, hogy fitt voltam, de ekkorra már átértelmeztem a nyaralás szót a szótáramban. Nem a pihenéssel kapcsoltam össze, hanem sokkal inkább a kikapcsolódással, és a bulizással.

Úgy voltam vele, aludni majd itthon is tudok bőven, nem fecsérelem a drága időt ilyen 'haszontalan' dolgokra (hah, akkor még nem tudtam, hogy hazaérkezvén majd az allergia miatt nem fogok tudni aludni, és belekerülök a 'soha nem tudom magam kipihenni' spirálba).

Miután megreggeliztem, és elkészültem, Nissi Beach, Ciprus méltán legszebb, Kék zászló díjjal kitüntetett strandja felé vettem az irányt.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-09-01 napján 12:21 -kor

14 hozzászólás

Címkék: boldog , Ciprus , férfiak , Lujza , Macesz , nyaralas , pajzán , party , pihi

Ciprus 4. nap

Augusztus 21. szombat

Nos, kevéske alvás után ismét a strandon kötöttem ki, ahol igyekeztem minél szebb színűvé varázsolni magam, és kipihenni az este fáradalmait.

Amikor épp nem szórakoztatott senki, akkor általában zenét hallgattam, fürödtem, és sudokuztam.

Utóbbinak még mindig megszállottja vagyok, ráadásul egy bizonyos idő után iszonyatosan hiányozni kezd, hogy az agyam is használjam, így eshetett meg, hogy nyaralásom utolsó napján kicsúszott a számon az a mondat, hogy "hiányzik a munka". Röhejes ugye?

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-08-31 napján 16:32 -kor

3 hozzászólás

Címkék: boldog , Ciprus , férfiak , Lujza , Macesz , nyaralas , pajzán , party , pihi

Ciprus 3. nap

Augusztus 20. péntek

A pénteki hajókázást már akkor vártam, amikor kifizettem rá az idegenvezetőnek azt a hatalmas összeget, amit nem szégyelltek elkérni érte.

Általában, ha szervezett nyaralásra megyek, akkor minden alkalommal részt veszek az adott hely hajós programján, mert az egy olyan dolog, amiben szerintem nem lehet csalódni.

Most se csalódtam, csak inkább többet vártam volna, na persze nem a személyzettől, meg magától a csomagtól, hanem az emberektől.

VIP Katamarán túra volt a program neve, amely azt tartalmazta, hogy kivittek minket a tengerre egy katamarán hajóval, ingyen folyt az alkohol, snackek sokaságából lehetett választani, bőséges ebéd, többszöri megálló csodaszép öblökben, zene, és csak 18 éven felüliek részvétele.

No, hát jól beugrottam ennek a 18 éven felüli dolognak, mert valamiért azt gondoltam, hogy inkább fiatalokkal lesz tele a hajó. Jelentem, nem nyert, mert zömmel idősebb házaspárok voltak (:o), köztük olyanok is, akik le se vetkőztek fürdőruhára, amit ott helyben nem is nagyon értettem (na jó, itthon se). Sebaj.

Kora reggel jött a transzferbusz, ami egyáltalán nem emberi időpontra volt lefixálva, így a kávé, és a reggeli is kimaradt, ami nélkül még rosszabbul éreztem magam bő másfél óráig, amíg fel nem szedtük az összes vendéget, és meg nem érkeztünk a kikötőbe, ahol már várt ránk a hajónk.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-08-29 napján 11:57 -kor

4 hozzászólás

Címkék: boldog , Ciprus , férfiak , Lujza , nyaralas , pajzán , party , pihi

Ciprus 2. nap

Augusztus 19. csütörtök

A kora hajnali lefekvésem korai ébredés követte, hogy legyen még alkalmam egyet kávézni, mielőtt véget ér a reggeliztetés.

Nem sűrűn jutottam le egyébként reggelire (szám szerint háromszor a hét alkalomból), mert amikor erre módom lehetett volna, általában akkor aludtam az igazak álmát.

Nem is vagyok olyan nagy reggelis, de azért a kávé az aranyat ért, mindig örömmel vettem, ha belekortyolhattam.

Gyors reggeli után visszaérve a szobámba realizáltam, hogy még mindig iszonyatos fejfájásom van a másnaptól,

így bekaptam egy gyógyszert, és átfordulván a másik oldalamra, aludtam úgy déli 12-ig.

Mikor felébredtem, arra jutottam, hogy baromira nincs ez rendjén, hogy én már 24 órája Cipruson tartózkodom, és még egyszer sem mártóztam meg úgy istenesen a tenger habjaiban, hisz mégis csak a tenger végett jöttem.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-08-28 napján 11:05 -kor

6 hozzászólás

Címkék: boldog , Ciprus , Lujza , Macesz , nyaralas , party , pihi

Ciprus 1. nap

Megpróbálok nekifutni valamilyenféle beszámoló írásának.

Szeretném, ha itt is nyoma lenne, nem csak a saját naplómban, ugyanakkor ez a nyaralás merőben eltért az összes eddigitől, amiben valaha részem volt, így úgy döntöttem, nem vállalok fel minden részletet itt.

Ami persze internet kompatibilis, az kikerül ide, a többit azonban megőrzöm magamnak, valamint a barátaimnak.

Röviden, és tömören már összefoglaltam, hogy életem legjobb nyaralásában volt részem, még mindig felfoghatatlan, hogy ott voltam, hogy megtörtént.

Nyár elején tényleg egy dologban voltam csak biztos, méghozzá abban, hogy idén is látni szeretném a tengert, nem érdekelt, hogy kivel, merre, csak a tenger lebegett a szemem előtt.

Aztán ahogy kirajzolódott, hogy ki időhiány, ki pedig pénzhiány miatt nem tud hozzám csatlakozni, úgy vált előttem világossá, hogy csak magamra számíthatok.

Nem rémültem meg a gondolatától, hogy egyedül menjek el egy idegen ország tengerpartjára, sőt, ahogy barátkoztam a gondolattal, úgy lettem egyre izgatottabb.

Igen, menni akartam, menni a tengerhez, és egyedül!

Egy dolgot kötöttem ki magamnak, méghozzá azt, hogy nem megyek egyedül arab földre, a többi az teljesen nyitott volt.

Aztán később tovább szűkítettem a kört azzal a kitétellel, hogy ha már megyek, olyan helyre megyek, ahol még soha nem jártam.

Néztem Ciprust, Spanyolországot, Máltát, és megannyi más meseszép helyet, de végül a szabadságom határozta meg, hogy mely desztinációk jöhetnek szóba.

Ciprus győzött, és bár egy kisebbfajta (oké basszus, nagyobbfajta) vagyont fizettem az egyágyas felárért, a tengerre néző szobáért, és azért, hogy a központban legyek, elmondhatom, minden centjét megérte.

Augusztus 18. szerda

Kora hajnalban indult a repülő, ami előtt természetesen nem tudtam kipihenni magam, így 4 óra alvás után, hulla fáradtan taxiztam ki Ferihegy 2-re.

Amit írtam korábban az első számú félelmemről, nos jelentem, az bevált, a reptéren már a repülés gondolatától is sírnom kellett, így amikor ténylegesen ott ültem a székemben, azon kaptam magam, hogy egyenesen potyognak a könnyeim.

Nem gondoltam én arra, hogy lezuhanunk, vagy jaj mi lesz, semmire nem gondoltam, mégis csak úgy záporoztak a könnycseppjeim, mialatt mellettem rendesen hülyének néztek.

Amint felszállt a gép, sikerült megnyugodnom, de leszállásnál ugyanez az eset megtörtént, jóllehet, ott a végén örömömben nekiálltam zokogni is.

Mindezt egyedül eljátszani szép kis cirkuszi mutatvány, de mielőtt elindultam, megfogadtam magamnak azt is, hogy nem fog érdekelni senki véleménye velem kapcsolatosan, mert ez az én nyaralásom, és ez az egy hét csak és kizárólag rólam szól.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-08-27 napján 13:59 -kor

5 hozzászólás

Címkék: boldog , Ciprus , férfiak , Lujza , Macesz , nyaralas , pajzán , party , pihi

Képek Siófokról

Megmutatom a képeket is, mert aztán elutazom jól, és a végén még nem lesz itt dokumentálva képekkel az elmúlt napok eseménye, az meg nagy veszteség lenne, ugye, hogy ugye?

A sor nem lesz teljes, mert jó részük beragadt Désnél, aki szintén szabin van, de majd utólag ápdételem a blokkot.

Itt a körmöm már ki van lakkozva, és a jól megérdemelt sörömet kortyolgatom

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-08-17 napján 18:21 -kor

még nincsenek hozzászólások

Címkék: Balaton , boldog , Dés , Lujza , Macesz , nyaralas , party , pihi

Hegyalja

Még a pótlás jegyében tartozom egy júliusi élménnyel, nevezetesen a Hegyalja Fesztivál beszámolójával.

Nem volt az előre betervezve, ám egy szép napon, úgy ébredtem, hogy ugyan, miért ne mennék el?

Miért ne látogassam meg Tokajt, ahelyett, hogy itthon hesszölnék a négy fal között?

Úgyhogy belevágtam, megvettem a hetijegyet, szóltam Dájmondomnak, hogy számítson rám a szállás tekintetében, így más dolgom már nem is akadt, csak a várakozás.

Fogalmam nem volt, mit fogok kapni, miként fogom érezni magam, de ezzel nem is törődtem.

Sajnos családi okok miatt egy nappal később értem le csak a tett helyszínére, de ez nem vett el semmit az értékéből.

A napok meglehetősen összefolytak, és különösebb jelentősége nem is lenne azok szétszabdalásának, így csak summázva osztom meg a gondolataim.

Tokaj gyönyörű, ehhez kétség sem fér. Ami még gyönyörűbbé tette szememben, az természetesen a nyomott árak, azaz az a tény, hogy a helyi kocsmában, akarom mondani, a Zsazsa italboltban két fröccsöt és két hosszúlépést egészen pontosan 360Ft-ért mértek.

Nem, nem írtam el a számokat, tényleg ennyibe került egy kör ital, így valójában fillérekért rúgtunk be, de úgy istenesen.

Külön öröm, hogy másnap semmi bajom nem volt egyik esetben sem, ergo a bor, ha mondhatom úgy, minőségi volt.

Már első estém során megismerkedtem a helybéliekkel (naná, hogy a kocsmában), melynek keretében akadt rögtön egy hódolóm is, Nyúlúr (a helyiek hívták így) személyében.

Őt sikerült annyira elvarázsolnom, hogy a kocsmától a fesztiválig tartó majd 2km-es útszakasz során a kísérőmmé avanzsált. Fűzte a kis barna fejem, hogy én mennyire belevaló lány vagyok, és hogy felköltözne miattam Pestre, csak egy szavamba kerül. Hiába mondtam én neki, hogy Szabolcs, mi annyira különbözünk egymástól, nem lennénk jó páros, nem tágított a fixa ideája mellől. Csak ontotta a szöveget, én meg csak rötyögni tudtam (majd egy óvatlan pillanatban faképnél hagyni), mert akkor bizony már nem voltam józan.

Hogy a fesztivál milyen volt, no arról ne nagyon kérdezzetek!

Távolról sem fedte le az én zenei ízlésem (már, ha beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről), de ez egy percig nem zavart.

Mondjuk a Budapest bár-nak nagyon örültem, és nem volt ez másként a Groove Armadával se, már amennyit hallottam belőle. Mert ott aztán megtalált egy Tamás, aki, ha úgy tetszik felváltotta Szabolcsot a bókolási szerepkörben. Tamással aztán másnap is összefutottam vesztemre a ZUP alatt, így akármennyire is miattuk mentem ki oly korán, muszáj voltam hamarabb visszatérni a Zsazsiba, mert Tamás nem vette a jeleket a tekintetben, hogy nem lesz köztünk távkapcsolat, sőt, lényegében semmilyen se (azért éljen a tamásolás ;)).

Mondjuk az már más tészta, hogy a Zsazsiban sem volt nyugtom, mert ott meg a falu egykori bikája csapta a szelet nekem. Már első napon közölte velem, mikor épp többen beszélgettünk a társaságban, és valamit mondani akartam neki, hogy "te maradj csöndben téged amúgy is úgy megbasználak", aminél szó szerint belém fagyott a szó, mert hát úrilány vagyok én, és nem igazán vagyok hozzászokva a direkt "bókokhoz". Hamar témát váltottunk, és én naivan azt gondoltam, ennyiben is marad kettőnk kapcsolata. Igen ám, de utolsó nap, mikor épp a Zsazsi felé vitt az utunk, összeakadtunk vele, és odahívott magához. Én meg helyi embert nem bántok meg, így odaslattyogtam, majd mikor mondta, hogy menjek vele haza, nem bánom meg, kisebb sokkot kaptam (ofkórz, nem mentem el vele).

Hiába na, a vidék szelleme tágítja az ember elméjét, és ismereti körét, kénytelen voltam ezt a konklúziót levonni.

Az esték zömmel hajnal 3-kor végződtek, méghozzá Papagáj társaságában, aki egy nagyon édes kis pasi volt. Az édes alatt most azt értem, hogy iszonyat jókat beszélgettünk, éjszakába nyúlóan sétálgattunk, isteni gyrost ettünk, megmelengetett, mikor fáztam, és megmutatta Tokajt is, édes volt na.

Remek pár nap volt ez, ami egyértelműen a társaságnak köszönhető, azon belül persze, hogy Dájmondomnak, valamint az ő baráti körének.

Az idő fantasztikus volt, a bor olcsó, a gyros feledhetetlen, hát kell ennél több?

Képek, csak mértékkel a hajtás után.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-08-10 napján 12:09 -kor

3 hozzászólás

Címkék: Dájmond , férfiak , Lujza , Macesz , nyaralas , pajzán , party

Nyaralás

Utazok, méghozzá augusztus 18-án, Ciprusra!

Egészen őszintén mondom, soha nem lamentáltam még ennyit utazás befizetése előtt, mint ahogy az is igaz, hogy soha, semelyik nyaralásom nem vártam ekkora izgatottsággal, mint a mostanit.

Mikor beütött a nyár, egy dologban voltam biztos, méghozzá abban, hogy idén is látni szeretném a tengert!

Nem voltak tervek, se elképzelések, se ötletek.

Nem siettettem semmit, de július végén kiszámoltam, hogy a feszes munkabeosztásomnak, valamint egyéb dolgaimnak köszönhetően leszűkült egy hétre az az időpont, amikor is én szabira tudok menni, magyarán el tudok utazni messzebbre, mint az országhatár.

Vadul belevetettem magam az utazási irodák ajánlataiba, és hosszú estéket töltöttem el azzal, hogy ide-oda kattintgattam, és kalkuláltam, és gondolkodtam, miként is legyen.

Hétfőn aztán betértem egy irodába, ahol nem jártam szerencsével (de erről már olvastatok, igaz, csak pár sort szenteltem az esetnek), tegnap viszont a TUI-nál pontosan azt kaptam, amit elvárok egy ügyintézőtől, így pár perc után azon kaptam magam, hogy az üzlethelyiség egyik számítógépéről utalom a nyaralás árát.

Hihetetlen boldogság lett úrrá rajtam, amint kiléptem az irodából, és ez azóta se akar szűnni, akár csak a mosoly az arcomról, ami tényleg a fülemig ér.

Utazok, Ciprusra, és ha még nem lett volna mindenki számára egyértelmű a sorokból, akkor azt is elárulom, egyedül (akarom mondani, Macesszal)!

Iszonyatosan várom, és elmondhatatlanul izgatott, kíváncsi vagyok.

Nincsenek tervek, nincsenek célok, nem kell senkihez se alkalmazkodnom.

Életem első nyaralása, ahol én szabom meg a kereteket!

Én döntöttem el, melyik országba, melyik szállóba megyek, én döntöttem el, mikor megyek, hogy kifizetem-e a tengerre néző felárat, vagy sem.

Én fogom meghatározni a mindennapjaim is, ha nem akarok felkelni reggelizni, akkor nem fogok, de ha már hajnalban a tengerparton akarok fetrengeni, akkor azt fogom tenni.

Megannyi elképzelés van bennem a hetemet illetően, amit alig győzök kiverni a fejemből, mert elvárások nélkül akarok érkezni, céltalan, gondtalan, szabadon.

Két dolog miatt aggódom csak, ki se találnátok, melyek azok.

Az egyik mi más is lehetne, ha nem a repülés (jesszumpepi, hajnal 6:50-kor száll fel a gép, mégse rúghatok be már olyan korán), a másik pedig az, hogy ki a franc fog rólam ezer és egy fotót készíteni?

Minden másra ott a MasterCard (és tényleg), meg a személyiségem :))

Tisss ezt gondolta 10-08-05 napján 13:13 -kor

8 hozzászólás

Címkék: boldog , Ciprus , Lujza , Macesz , nyaralas , party , pihi

Kezdő alkoholista?

Miközben épp azon gondolkodtam, hogy júniusban vajon mi a fenét csináltam azon kívül, hogy voltam egyszer céges partin, arra kellett ráeszmélnem, hogy az esték zömmel valamelyik helyi kocsmában teltek el.

Mérhetetlen mennyiségű alkohol folyt le a torkomon, ami az esetek többségében mindig úgy indult, hogy "ne aggódj, csak egy sört iszunk".

Igyunk egy sört, mert közel van a fogdoki, igyunk egy sört, mert meleg van, igyunk egy sört, mert hideg van, igyunk egy sört, mert hatalmasat szexeltem mesélni valóm van, igyunk egy sört, mert aztán nem találkozunk négy napig, igyunk egy sört, mert fesztiválérzet van, igyunk egy sört, mert kifáradtam a görkorizásban, igyunk egy sört, mert szülinapom van, igyunk egy sört, mert névnapom van, igyunk egy sört mert foci VB van, igyunk egy sört, mert már alig van pénzem. Május és június eleje így telt!

Aztán persze volt olyan is, hogy igyunk pezsgőt, mert itt a sör drága, és abból sok kell, meg olyan is, hogy igyunk egy pezsgőt, mert most gyorsan akarok berúgni, illetve igyunk még egy pezsgőt, mert az első nem hatott, majd végül megtörtént, hogy közöltem, én soha többet pezsgőt, miután túléltem egy durva éjszakát.

Ezt hellyel-közzel azóta is tartom (jól lehet, a fogadalom úgy szólt, hogy "soha többet nem iszom alkoholt", de három nap után rájöttem, ez most nem vállalható).

Amikor már nagyon elegem volt a sörből, akkor jött a fröccs (én fröccsöt, akinek a bor egyáltalán nem a barátja...). Igyunk egy fröccsöt, mert most aztán már iszonyat meleg van, igyunk egy fröccsöt, mert a sört nem kívánom, igyunk egy fröccsöt, mert mégis csak Tokajban vagyunk, igyunk egy fröccsöt, mert kívánom a szódát, igyunk egy fröccsöt, mert szülinapot ünneplünk, igyunk sok fröccsöt, mert dráma van, igyunk kevés fröccsöt, mert holnap korán kelek, amiből persze az lett, hogy sok fröccsöt ittunk, mert egy fröccs/sör/ nem fröccs/sör.

Összességében baromi sok pénzt lehet elverni fröccsözéssel/sörözéssel, de az is igaz, hogy ilyen sok objektumban még soha nem lettem ilyen rövid idő alatt törzsvendég.

És mindegyiket szeretem, a leszbi helytől kezdve a drága Katin át, az occsó kiskoszosig.

A pálmát persze a "Zsasza italbolt" viszi, de annak külön posztot szentelek.

Pikcsőrzökért lapozz!

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-08-04 napján 14:15 -kor

4 hozzászólás

Címkék: boldog , Dájmond , Dés , férfiak , Lollo , Lujza , pajzán , party

22. szülinap

Májusban több fontos dolog is történt, az egyik a "22." szülinapom volt, ami szuperre sikeredett, hála az én csodálatos barátaimnak.

Ismertek, tudjátok, hogy számomra fontos ez az esemény, még akkor is, ha az idő múlásával bizony tényleg azon kapom magam, hogy szívesen letagadnék egy-két évet. Ne kérdezzétek, ez miért kardinális pont az életemben, nem hiszem, hogy meg tudnám magyarázni!

Tisztában vagyok azzal, hogy sokan nem nézik ki belőlem a koromat (legutóbb a Hegyalja fesztiválon ért pozitív meglepetés, mikor is közölte velem egy csóka, hogy sehol nem nézek ki 28-nak, ne ugrassam :)), még is a saját magam támasztott elvárások miatt néha hajlamos vagyok besokkolni, és azt érezni, öreg vagyok (tudom, hogy nem!), elszaladt a fiatalságom (tudom, hogy nem!).

De ezt most ne firtassuk!

Annak ellenére, hogy tudtam, egy évvel idősebb leszek, még is vártam a napomat, amikor is tényleg mindenki, de mindenki felköszöntött, akinek számítok.

És azt hiszem, ezért szeretem igazán a szülinapom!

Mert bár van egy-két ember, aki csak azért köszönt meg, mert azt hiszi, elvárom, lényegében még is azt érzem ilyenkor, hogy tényleg szeretnek az emberek, mi több, sokan szeretnek, és hogy iszonyatosan fontos vagyok a barátaimnak.

Idén ráadásul nem csak a barátaimnak voltam fontos, hanem a munkatársaimnak is, amitől nagyon meghatódtam.

Miközben épp számláztam, hirtelen megjelent az asztalom előtt az egész csapat egy kis virággal, meg egy doboz marcipánnal, én meg köpni-nyelni nem tudtam, csak lányos zavaromban lenyomni mindenkinek egy-egy puszit, és elpityeredni egy kicsit (jegyzet magamnak, a munkáról is kell majd írnom!).

A nap során ez egyébként többször megismétlődött, szentimentális lényem képes volt egy-egy személyes üzeneten úgy sírni, mint egy 6 éves (ez is az öregedés jele, ugye?).

Tényleg úgy éreztem, hogy ezen a napon minden és mindenki értem van, ám ami este várt rám, az aztán végképp letaglózott.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-07-31 napján 13:14 -kor

még nincsenek hozzászólások

Címkék: boldog , Dájmond , Lujza , Macesz , munka , party , születésnap

Új mosoly

A legnagyobb változás az életemben az elmúlt hónapokhoz képest akkor állt be, amikor is leszedték a fogszabályzóm!

Igen, két és fél év után elérkezett a pillanat, amikor is meg kellett válnom a ketrecemtől.

Az eseményt megelőzte egy hosszas alkudozás a doktornőmmel, amikor is ő arra sarkallt, hogy szedjük le, én meg arról próbáltam meggyőzni őt, hogy ennek még nem jött el az ideje.

Kb. 5 percig sorolta nekem a pro és kontrákat, de még úgy se sikerült biztosítania arról, hogy felhőtlenül jól fogom érezni magam a bőrömben, ha megválok a fogszabályzómtól (ha ez most nem egy pótló-bejegyzés lenne, akkor egészen biztos, hogy hosszasan elemezném, hogy mik voltak a félelmeim, ellenérveim, de ettől most tekintsünk el!).

Természetesen ő nyerte meg a hadakozást, amikor is egyszer csak közölte, hogy április 28-án 5 órára vár, PONT.

Az egész eltávolítási procedúra annyira gyorsan zajlott, ráadásul annyira izgatott voltam, hogy azt megelőzően el se tudtam köszönni a fogszabályzós tükörképemtől.

Mikor először megláttam magam ketrec nélkül, szó szerint elakadt a szavam... mintha egy műfogsor vigyorgott volna vissza a számból!

Hirtelen lóméretűnek láttam a fogaim, és persze, hogy nem tudtam mit kezdeni a tükörsima felületével sem.

Máig hihetetlen, hogy az én fogsoromból az alábbi végeredmény kerekedett ki.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-07-29 napján 16:29 -kor

9 hozzászólás

Címkék: boldog , csak egy fog rakoncatlankodik , Dés , ketrec , Lujza

Hétvége a szabadban

Fantasztikusan jó hétvégém volt!

És fantasztikus azt leírni, hogy fantasztikus hétvégém volt :)

Már a péntek sem indult rosszul a külsős meetinggel, amin megint okosnak, és fontosnak érezhettem magam, és ismerünk engem, nekem ezek még mindig fontosak, és boldoggá tesznek (szánalmas vagyok, ne is mondjátok!), úgyhogy jól indult a nap.

Aztán a délután egy jó nagy rohanásba csapott át, hogy mindent el tudjak időben végezni, és legyen még idő a postára, piacra, Profira (a három p, hehe).

Este 6-kor kényelmesen terültem el az ágyamban, ám sokáig nem tétlenkedtem, gondoltam kipróbálom a muffin formákat, amiket anno az eBayről rendeltem.

Az alaptörténet az, hogy azért nem sütünk, mert szar a sütő, de igazság szerint azért sem sütünk, mert nincs ki süssön.

Api nem süt, Malac sem (na jó de, ő pizzát szokott, és az nyamnyam), én meg úgy vagyok vele, hogy nem megyek a konyha közelébe sem, ha fennáll a veszélye annak, hogy valaki kijöjjön, és belekontárkodjon abba, amit én csinálok.

Viszont amióta Papi ágyhoz van kötve (azaz nem jár-kel olyan szabadon), ez teljesen megváltozott.

Azóta én főzőcskézek, és ebből adódóan sütök is.

Voltak már próbálkozásaim pogácsára, meg bögrés süteményre nézve, és bár kiscsaládom lelkesen elfogyasztotta, én azért őszintén megvallom, nem lettek a legjobbak.

Egészen egyszerűen azért, mert szar a sütőnk!

És tényleg, már Dés is megmondhatja, hogy bizony a legváratlanabb helyzetben képes arra, hogy egészen egyszerűen kialudjon a gáz.

Gondolhatnátok, hogy lakótelepi révén miért akkor sütök én is, amikor mindenki más (amihez egyébként meglenne a jogom), de nem erről van szó, mert totál váratlan helyzetekben szokott mindez előfordulni.

Hoppá, lehet nem is a sütő szar, hanem a gáz?!

Oké, teljesen mindegy, sütit sütni csak módjával, és azt is rövid ideig.

Nos, ilyen a muffin, és mint olyan, életem első saját kikeverésű tésztája remek jó muffint eredményezett.

Legott a kép, melynek viccesen a Facebookon ezt a címet adtam: " Haha, öregszem bázzeg, péntek este muffint sütök :oo"

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-04-19 napján 16:37 -kor

6 hozzászólás

Címkék: boldog , csalad , Dájmond , Dés , Lujza , munka , Nyuff , party , pihi , vasarlas

"Filléres emlékeim"

Az este pedig képnézegetéssel telt.

Nem sűrűn szoktam régi emlékek között turkálni, mert mindig nagyon felkavarnak.

Emlékszem, mennyire zseniális volt pár évvel ezelőtt elolvasni Anyukám és Apukám levelezését.

Ugyanakkor persze, hogy fájó dolog is nézni a sorokat, a képeket, és tudni azt, ami van, ami megváltoztathatatlan.

Nem szoktam a múltról beszélni, nem is szeretek!

Viszont évek óta egyre jobban foglalkoztat, hogy kire is hasonlíthatok.

Amióta az eszemet tudom, ezt a kérdést teszem fel mindenkinek.

Kiskoromban meg voltam róla győződve, hogy a tesómmal együtt örökbe fogadtak minket.

Hiszen azt láttam, hogy a bátyámra nagyon hasonlítok, de a felmenőim közül senkivel sem tudtam magam azonosítani.

Biztosan azért olyan nehéz, mert nem látom magam kívülről, nem látom a mimikám, a gesztusaim, a járásom, a tartásom, és nem vagyok már körülvéve olyan rokonokkal, akik szajkózhatnák, hogy "tiszta anyja/apja ez a gyerek".

Nem is vagyok már gyerek, ez is igaz.

Dés múltkor azt mondta, hogy szerinte én Anyura hasonlítok, aminek iszonyatosan örülnék, ha tudnám, a természetére gondolt.

Ellenben inkább a külsőről beszélt, ami azért is ellentmondásos, mert Anyukám mellben szépen áldott természet volt, rólam ez viszont nem mondható el, és a meseszép arcalmáit sem kaptam meg.

Néztem a régi képeket, és egy-kettő kivételével, továbbra sem látom magam sem Anyuban, sem Apuban.

Azért megmutatom nektek őket, aztán, ha van kedvetek, mondjátok, kire is ütött ez a gyerek, jelen esetben én.

Apu a dzsigoló!

Anyu jobb szélen (23 éves).

Igen, az ott baloldalon a korábbi dzsigoló, Api (22 éves), jobbon pedig apai Nagymamám (már ő se él)!

Anyu a Balatonban (ezen a képen 19 éves)!

Bundások társasága (középen Anyu, 25 évesen)

Ezen a képen viszont felismerem magam, ha a fejemre húzom a sapkám, néha én is így nézek ki (25 éves).

Tisss ezt gondolta 10-02-07 napján 21:21 -kor

15 hozzászólás

Címkék: csalad , Lujza

SIX bizsubolt

Na így jár az, aki nem jár a C&A-ba vásárolni.

Ugyanis fogalmam nem volt róla, hogy már Magyarországon is megtalálható a kedvenc bizsu márkám, a SIX!

Még 5 éve szerettem bele a márkába, mikor Amszterdamban jártam.

Azóta sopánkodtam, hogy nekünk ilyen miért nincs, és lőn, ki tudja mióta van már, az én tudtomon kívül.

Természetesen most sem a C&A-ban találtam szembe vele magam, hanem az Árkád alsó emeletén, közel a Match-hez.

Apró kis boltocska, de annál helyesebb, és bohóbb kiegészítőkkel.

Szisszentem is egy nagyot, mert megannyi pénzt ott tudtam volna hagyni, egyben próbáltam Malacot távolról hipnotizálni, hogy ezentúl ott vásároljon nekem (bármit), ha csak úgy spontán meg akar lepni.

Aztán rájöttem, hogy nem kell hipnotizálni senkit se, majd elolvassa ezt a bejegyzést, és ha úgy adódik, vásárol nekem onnan (Malac, jön a Valentin nap, köhöm!).

Elég az hozzá, hogy vesztemre persze bementem, és hirtelen ezer és egy dolgot láttam, amire azonnal szükségem lett volna, de végül kiegyeztem magammal két tételben.

Hát nem édesek? De!

És persze, hogy nem csak bizsut vásároltam, ha már betévedtem az Árkádba.

Vettem irtó helyes tangákat, 5-öd áron, és enyém lett ez az irodába szánt váltócipő is, az eredeti ár 1/4-éért.

Csodás dolog leárazáson vásárolni, túlzás nélkül mondhatom, hatalmas vigyort rajzolt az arcomra a mai zsákmányszerző túra.

Tisss ezt gondolta 10-02-07 napján 20:25 -kor

9 hozzászólás

Címkék: boldog , Lujza , Nyuff , vasarlas

Általános elmélkedés

Mondtam már, hogy szeretem a januárt?

Na, persze nem úgy általában, és nem is minden évben, de munka szempontjából most nagyon kedvelem.

Mert, hogy a nagy hajtás után végre csak napi dolgokkal kell foglalkoznom (oké, éves adatszolgáltatás vár még rám a napokban, ami két nap non stop munka, de erre most még nem gondolok), magyarán, jut időm másra is a munkaidőmben, mint a munkára.

És ez annyira, de annyira felemel, hogy néha már úgy érzem, mintha félig-meddig szabadságon lennék.

Ennek is köszönhető, hogy van időm bejegyzéseket fabrikálni, blogot díszítgetni, és társai.

Ami még ennél is szuperebb, hogy eddig a télből sincsen elegem, sőt, élvezem, hogy hűvös idő van, csizmát, kabátot hordunk.

Most még nincs igényem tavaszra, ami persze nem jelenti azt, hogy két hét múlva nem fogok nyüszíteni, hogy mennyire unom már a telet.

A napok egyébként telnek-múlnak, és tegnap végre elhatároztam, hogy pénteken újra megyek edzeni.

Egyrészt mert tényleg nagyon hiányzik, másrészt kár lenne hagyni, hogy odavesszen a szép izomzatom, amit majd egy év munkájával dolgoztam ki magamnak, harmadrészt meg rendszer kell az életembe.

Az utóbbi két és fél hónap, míg nem voltam, az úgy elrohant, mint a sicc.

Novemberben a munka miatt élni se volt időm, december aztán a karácsonyával, meg Fácimmal végképp bedarált, de most úgy érzem (kopp-kopp-kopp), újra tudok helyet szorítani a sportnak az éltemben (Dédó, nem akarsz jönni velem (?) Gábortól te is kifeküdnél - mindkét értelemben :D).

Nem meséltem még a szombat estémről, amikor is végre majd egy hónap után újra találkoztunk hármasban a lányokkal, Déssel és Lollimmal.

Dés volt ez alkalommal a házigazda, amiben nem is volt hiba, isteni pizzát rittyentett, amire folyamatosan rájártam (oké, a keksztekercsre is!).

Jó kis este volt, mérsékelten italozgattunk, fényképeket nézegettünk, majd Lollimmal halálra fagytunk, míg jött az éjszakai busz, hogy aztán hatalmas sétával végül hazaérjünk.

Végre odaadhattam nekik a karácsonyi(!) ajándékokat is, így ide is rakhatok be képet arról, hogy mi volt a fő irány 2009-ben a kézzel készített ajándékok terén.

Szerintem nagyon pofásak lettek, és bár igen sokat szenvedtem a kövek egyenkénti felragasztgatásával, azt hiszem, megérte.

Na, de elég önnön magam fényezéséből, az ugye jó útra nem vezet!

Egyébként érdekes, mert megint megannyi poszt van a fejemben, amire már rég volt példa, de nem bánom, hogy így van, csak legyen rá ihlet/idő, hogy megírjam.

Tisss ezt gondolta 10-01-20 napján 9:43 -kor

10 hozzászólás

Címkék: Dés , karacsony , Lollo , Lujza , munka , sportlady

2009 Szilvesztere

Nem írtam még a Szilveszterről (pedig megérdemel pár sort), mint ahogyan nem kívántam nektek Boldog Új Évet sem, pedig azt mindig szoktam.

Úgyhogy először is BÚÉK, másodjára pedig jöjjön az év utolsó estéjének története.

Eredetileg sem terveztem nagy hepajt 2009 búcsúztatására, de a történtek fényében szinte még élni sem volt kedvem, így nagyon örültem annak, hogy lehetőségünk nyílt Déssel, és öccsével megülni az estét.

Nem rendeztük nagy faksznit és nekem ez most így volt jó.

Dés mennyei sajtos rudat sütött, a mézeskalács is csúszott, a melegszendvicsről már nem is beszélve, jókat beszélgettünk, miközben az m1 műsorán az Operettszínház szilveszteri műsora ment.

Néha emiatt ki is hagyott a figyelmem, mialatt az asztalon hatalmas póker party zajlott, de hát tudjátok, így megy ez a magamfajta rajongónál.

A pókerezés egyébként igen muris volt, tekintve, hogy egyikünk sem egy WSOP tag, így a szabályokat több helyütt megreformáltuk.

Vicces volt, mert se aprópénz, se semmi nem volt nálunk, így az aprót fogpiszkálók tömkelege helyettesítette, a nagyobb bankó szerepét pedig Horváth Rozi receptkártyája hivatott betölteni.

A körülményekhez képest jól éreztem magam, sokat mosolyogtam, alig pezsgőtől hamar becsiccsentettem, és jelentem, csak a Himnusz alatt törtem majdnem össze, hisz akkor én mindig a szeretteimre gondolok, és hát Fáci...

Egészen fél 3-ig voltunk vendégségben, amiért itt is köszönet Désnek.

Jól éreztük magunkat, reméljük, számotokra sem voltunk borzasztóak :)

Zárásként pedig jöjjön pár kép, mely tanúsítja a leírtakat, valamint azt, hogy milyen rohadt jól áll nekem a gitár :D

Itt már azért nem vagyok szomjas!

Lobog a hajam, itt épp Koncz Zsuzsának képzelem magam.

Malacnak volt a legnagyobb fogpiszkáló-kupaca, ő is győzött végül!

Ezzel mit kell kezdeni?

Színapdra termett!

Ezt a TV-ben láttam!

A fizimiskámhoz jobban illene a nagybőgő, vagy a hárfa!

Ábrándos tekintet, és még a pezsgő sem fogy!

Tisss ezt gondolta 10-01-03 napján 20:32 -kor

1 hozzászólás

Címkék: Dés , Facusa , Lujza , Nyuff , party

Fáci beteg :(

Köszönöm, hogy gondoltok ránk.

Nem is tudjátok, mennyire szívet melengető, hogy mindenki azzal kezdi a telefonbeszélgetéseket, emaileket, sms-eket, hogy Fácim hogyléte felől érdeklődik.

Ismertek engem jól, és ez is meghat.

És tényleg olyan jó tudni, hogy ennyien aggódnak érte (értem), hogy Nyuffcsalád, hogy az összes ismerősöm, ti, sőt, még Nyuffom barátja is folyamatosan kérdezősködik.

Hiszem, hogy ez is segít, és bár piszok nehéz percek ezek, azért én bizakodom.

Ki a fene higgyen benne, ha nem én?

Az állapotáról be tudok számolni, jó kedvű, és mosolygós, ahogy én mondanám.

És csupa biztató jeleket produkál, csak hát a helyzet az, hogy a laboreredménye lesz a döntő, és nem az, hogy miként van most.

Nehéz, hogy napjában többször kell elkapnom a grabancát, és tömnöm őt pasztával, gyógyszerrel, meg ugye a fránya cseppel, amibe szegényem még bele is könnyezik, annyira utálja.

Persze minden érte van, és azt is tudom, hogy ő tudja, nem akarok én neki rosszat.

Csak hát mégis csak az a helyzet, hogy az én folyton dorombolós kiscsirkém a napokban ritkán szórja felém a megnyugvás jelképét.

Nekem meg ez a nehéz, hogy én vagyok az, aki kiteszi őt ezeknek.

Ugyanakkor az is igaz, ki mástól fogadná el mindezt, ha nem tőlem?

Kitartóan járunk infúzióra, és már olyan hősiesen tűri, hogy magam is meglepődöm.

Nem remeg, csak türelmetlenkedik, sőt ma nekiállt mindenfelé nézelődni, szimatolni.

Annyi örömöt ad, de tényleg, már a puszta jelenlétével, azzal, hogy duzzog, mikor kosárba rakom, és úgy egyáltalán.

Nehéz az is, hogy ahány orvos, annyiféle reakció.

Holnap, és azt követően is vár ránk még egy menet, aztán pedig vérvétel, és rettegés.

Nem is tudom, hogy leszek képes hétfőtől dolgozni, hiszen a nap összes percében ő jár a fejemben, és csak vele lennék.

Azért persze az élet nem áll meg, és szeretném, ha később visszatekintve ez az egész csak rémálomként maradna meg, így elhatároztam, írok másról is, mondjuk a karácsonyról.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 10-01-01 napján 19:54 -kor

1 hozzászólás

Címkék: Facusa , karacsony , Lujza , Nyuff

Boldog Karácsonyt!

Kellemes, békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok nektek!

Tisss ezt gondolta 09-12-24 napján 22:09 -kor

12 hozzászólás

Címkék: karacsony , Lujza

Hello Kitty girland

Csütörtökön - miután Malac jól meglepődött, hogy ott vagyok nála - útban hazafelé beugrottunk a Bricostoreba.

Én ott azonnal meghülyültem, mikor a karácsonyi osztályon nézelődve megláttaam ezt itt alant.

Igen, tudom, hogy giccs, igen, tudom, hogy ehhez én már vén cula vagyok, de nem hagyhattam ott.

Természetesen fára nem raknám (na jó, nem olyan biztos ez :)), de azt gondolom, esti hangulatfényként nagyon is jó lesz a szobámba.

Mondanom sem kell, imádom, és azonnal mosolyra görbül a szám, amint belépek a szobámba ;)

Tisss ezt gondolta 09-11-21 napján 19:22 -kor

13 hozzászólás

Címkék: bolondTisss , Lujza , Nyuff , vasarlas

Horvátország 8. nap

2009 augusztus 27, Veszélyes az út hazafelé

Sajnos igen hamar elérkezett távozásunk napja.

Épp, hogy átadtuk volna magunkat a nyaralásnak, pihenésnek, már jöhettünk is el.

Reggel meglehetősen korán keltünk ebből kifolyólag, hiszen 10-ig össze kellett pakolnunk a cuccainkat, valamint némi takarítást is magunkra kellett vállalnunk.

Utóbbinak nem örültünk, de inkább mi suvickoltunk, mint hogy otthagyjunk 25 Eurot e célból.

Morgolódtunk is ezen egy sort Malaccal, mert 10, sőt még 15 Eurora is azt mondtam volna, vigye a takarítónéni, de 25-ből már egy karton cigit lehet venni, annyiért meg akár még nyelvvel is felnyalom a padlót, ha arról van szó (jó nem, de értitek...).

Úgyhogy reggel sika-mika, söprés, aztán 10-kor adios Rab, irány a komp.

Még pont időben érkeztünk, mert viszonylag rövid volt a sor, így a második kompra már fel is fértünk, és nekivághattunk a hosszú útnak.

Nem szeretek amúgy se utazni, de hazafelé minden percet dupla annyinak érzek általában.

Alig akartak haladni a kilométerek, melyben nyilván az is közrejátszott, hogy a szerpentinen volt szerencsének huszadmagunkkal egy tartálykocsi mögé besorakozni.

Szegény kocsi alig bírta a strapát, ami nem csoda, mi sem voltunk vele másképp.

Ennek ellenére viszonylag hamar elértünk Zágrábba, ahol terveink szerint egy helyes kis éttermet találván megebédeltünk volna.

Egy órát bóklásztunk kocsival, de étteremnek írmagját se láttuk, aztán leparkoltunk, és újabb egy órát bóklásztunk, ezúttal már gyalog, de kocsmán, kávézón, pékségen kívül így se találtunk semmit.

Kénytelenek voltunk sült szendviccsel beérni, egyben leszögezni, hogy Zágráb nem a mi városunk.

A délutáni csúcsban indultunk haza, ami megint csak nem tett jót a kocsinak, mert méteres sorokat állhattunk végig, alig-alig haladva.

Kész megváltás volt Magyarországra átérni, mert azért csak bennünk volt a félsz, miközben számolgattuk az út mentén a lerobbant autókat.

Bő egy órányi pihenő után tudtunk csak mi magunk is továbbmenni, akkor is csak óvatos üzemmódban, de végül csak hazahozott minket a kocsi, aki méltó jutalmaként meg is kapta a maga pusziját a hátsó kerekére.

Kalandos, mesés, szerelmetes nyaralás volt ez az idei is, csak sajnos nagyon rövid.

De ez is több, mint a semmi, ráadásul a tengert láttam, fürödtem is benne, nekem pedig ez volt a legfontosabb.

Malac takarít, hát nem tündér?

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 09-09-17 napján 12:51 -kor

7 hozzászólás

Címkék: boldog , Horvátország , Lujza , nyaralas , Nyuff , pihi , vasarlas

Horvátország 7. nap

2009 augusztus 26, Strandolunk, vásárolunk, vacsorázunk

Ez volt az utolsó nyaralással töltött napunk.

Ahogy arról már korábban beszámoltam, ezen a délelőttön Loparra mentünk, a homokos strandra, de mivel a többit már megírtam, így erre több szót nem is vesztegetnék.

Miután jól kipancsoltuk magunkat a megszokott strandhelyünkön, majd elnyaltuk a szokásos két-két gombóc fagyinkat, ami minden nap járt nekünk strand után, ismét pihenéssel múlattuk az időt.

Aztán napkelte előtt nyakunkba vettük a várost, hogy költsünk is valamennyit.

Erről eddig nem írtam, de most azért ejtek pár szót.

Mindenki azzal indított útra minket, hogy vigyázzunk, nagyon drága Horvátország.

Ennek megfelelően, igen bőven számolva, első nap meglehetősen szép summát vettünk fel a bankautomatából.

Nos, jelentem, mi például nem tudtuk elkölteni a pénzünket.

Ennek pedig egyetlen egy oka volt, méghozzá az, hogy míg Egyiptomban, és Törökországban megannyi olyan dolog volt, ami nélkül úgy éreztük, nem jöhetünk haza (bőrkabát, kartus medál, boncuk ékszerek), itt semmit nem találtunk szinte.

Én, aki mindig, mindenütt képes egy kisebb vagyont elszórni, most ott álltam Rab városában, és sopánkodtam, hogy nincs szinte semmi, amit megvehetnék.

Na, azért ne féltsetek, persze, hogy vásároltam magamnak, de erről majd később mesélek.

Az étel valóban drága volt, de nem éreztem drágábbnak, mint mondjuk Siófok belvárosát.

És, ha azt vesszük, hogy egy elzárt szigeten voltunk, akkor azt hiszem, érthető is az árazásuk.

Mi aztán tényleg nem sajnálunk magunktól semmit, mikor elmentünk bevásárolni, akkor is számolatlanul szórtuk a csokit, a magos kenyeret a vajkrémet, az érlelt sonkát a kosárba, mégis bőven maradt pénzünk.

Az is igaz, hogy étteremben csak háromszor fordultunk meg, amit magunk se így terveztünk, mert szerettünk volna többször beülni valahova,de mivel nem volt olyan étterem, ahol szívesen ettem volna, ez másképp alakult.

Azért utolsó estére tartogattunk még egy vacsorát, méghozzá egy olyan helyen, amit már korábban kinéztünk egy séta alkalmával.

Hogy teljes legyen a boldogságunk, és az idei nyaralásból se maradjon ki a hajókázás, 'taxival' közelítettük meg az éttermet, ami lényegében egy pizzázó volt (a pizza maga itt például olcsóbb is volt, mintha itthon ettük volna).

Vacsora után még bóklásztunk a városban, vettünk vásárfiát, majd szépen visszasétáltunk az apartmanunkba, hogy annak erkélyén búcsúképpen sörözzünk még egy utolsót.

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 09-09-13 napján 15:23 -kor

5 hozzászólás

Címkék: boldog , Horvátország , Lujza , nyaralas , Nyuff , pihi , vasarlas

Horvátország 6. nap

2009 augusztus 25, A semmittevés napja!

Na, már nincs sok hátra a beszámolóból, és közel se lesz olyan sok kép, mint amennyit mondjuk a 24-ei napon készítettem.

Egyébként ezen a napon csapott meg először a nyaralás végének a szele.

Egész nap pancsoltunk, este pedig ismét főzőcskéztünk, és bizony a nagy idillben utolért az érzés, hogy ennek mindjárt vége.

Tiszta őrület, hogy újabban nem a nyaralás utolsó napján sírok, hanem már előtte egy nappal potyognak a könnyeim, amivel persze Nyuff még mindig nem tud mit kezdeni.

Én se, de akkor is ez van.

Egyébként egyértelműen arra a végkövetkeztetésre jutottunk, hogy az egy hét nyaralás nagyon kevés.

Tudom, ne sírjon a szám, van, aki nyaralni se jut el, tisztában vagyok ezzel.

De ugye eddig ebben is el voltunk kényeztetve, és azokhoz képest bizony valóban érezhetően kevés volt ez az idei nyaralás.

Nem baj, mert így is nagyon jókat aludtunk, hatalmasakat pancsoltunk, olvastunk, ettünk, egy szóval kikapcsolódtunk, és végül is ezért mentünk, semmi másért :)

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 09-09-12 napján 12:28 -kor

3 hozzászólás

Címkék: boldog , Horvátország , Lujza , nyaralas , Nyuff , pihi

Horvátország 5. nap III.

2009 augusztus 24, Várost fotózunk part 3, vigyázat, képdömping!

Elolvasom »

Tisss ezt gondolta 09-09-11 napján 10:36 -kor

3 hozzászólás

Címkék: boldog , Horvátország , Lujza , nyaralas , Nyuff , pihi